Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Néprajz - Zentai, J.: Hevesi dinnyések Ormánságban

198 ZENT AI JÁNOS még nagy szerepet játszottak. Pl. László-nap (jún. 27.) egy jelesebb napjuk: e napon körül kellett járni a dinnyeföldet, négy sarkán egyegy dinnye futására (indájára) egy-egy kapa földet hányni. Ilyenkor körül is szokták futni a dinnyeföldet, hogy a dinnye is jobban fusson. Ma már alig emlékeznek az idősebbek az ilyen hiedelmekre, vagy legalább is nem szeretnek róla beszélni. De mondják, hogy egyesek azért még elvetik a dinnye közé a vakondbabot (ricinus), ez megvédi a földet a vakondtúrás ellen. Kapálás. Az időjárástól függően kétszer, háromszor kell kapálni. A sorok közét lókapázzák, a tövek közét kézzel kapálják. Ezt Tiorold-val végzik. (12. kép). Harmadik kapálásnál végzik el az irányítást (indaigazítást). Az indákat úgy rendezik el, hogy azok arányosan fedjék a talajt. A dinnye általában négy ágat hajt. Ezeket átlós irányba igazítják el. A görögdinnyét ilyenkor (minden indáját a tőtől 60—80 cm-nyire) leföldelik, úgy hogy egy kapa földet dobnak az indára. E helyen ez gyökeret hajt, így jobban kihasználja a növény a föld termőerejét. Kártevők elleni védekezés. Sok ellensége van a dinnyének, mint a kultúrnövényeknek általában. A legfélelmetesebb ellenség a ragya. Először 1 %-os bordói lével permeteznek ellene. Ha nem használt, 8—9 nap múlva 2%-ossal ismétlik meg a permetezést. Ha időben történt a permetezés, esetleg hatásos; de legtöbbször nem használ. A rovarvilág egyes fajai, ezeknek álcái is sok kárt tehetnek: a pondró (cserebogár álca) és a mocskos pajor, de a varjú is szereti kivágni a dinnyét. Ez ellen madárijesztőt áUítanak fel. A nyúl is használhatatlanná rágja sokszor a dinnyét. No és az időjárás: a fagy, bár a május közepei, un. fagyosszenteket ki szokták várni, csak utána ültetik ki a palántát. A hűvös, esős időjárás nagyon káros a virágzásban, nem köt meg (termékenyül) rendesen. Azután a jégverés. Ma már nem bíznak a régi védekezési módban. Valamikor belevágták a fejszét a földbe, kitették a sütőlapátot a zivatarba, ha esett a jég. Ma már inkább az Állami Biztosítóhoz fordulnak. Érés, értékesítés. A sok bajlehetőség után csak eljön az érés ideje. A görögdinnyét megkopogtatják, ennek hangjáról ismerhető meg az érés foka. Ha vastagon szól : érett, ha élesen: éretlen, de tapasztalt dinnyés már a héj színéről megállapítja, mikor érett eléggé. Az értékesítés ma már leginkább a kereskedelmen keresztül bonyolódik le, csak a primőr árut szokták maguk is piacra vinni. A későbbi érésűt, amikor már a MÉK sem veszi át, a régi módon, lovas kocsira rakva árusítják a falvakban. Tanya, lakás. A terület megválasztása után első dolog a lakóhely elkészítése. A távolról jött dinnyések részére rendszerint nincs megfelelő lakás készen. Amíg a termelési idény tart, magának kell gondoskodnia hajlékról. A lakáskészítésnek megvan a hagyománya, gyakorlata is a dinnyéseknél. Külsejükben ezek az egy-egy nyárra készült lakások ősi formákat őriztek meg, de keverednek a modern kor vívmányaival. A régebbi kezdetleges földkunyhó is fejlődésen megy keresztül. Ma már kis kaliba-szerű házikót is építenek. Az alábbiakban ezekkel ismerkedünk meg. 13. kép 1$. kép