Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Néprajz - Dankó, I.: Adalékok pécsi piacok és vásárok néprajzához
170 DANKÓ IMRE ben betöltött nagy szerepére is gondol, amikor a továbbiakban arról szól, hogy több, tőlünk nyugatra és délre eső területről, Itáliából és a Duna-völgyből érkeztek ide a kereskedők ез közülük többen megtelepedve, virágzó üzletházakat létesítettek, főképp a balkáni kereskedelem lebonyolítására. 7 A vásároknak és piacoknak egy-egy helység életében betöltött szerepére már maga a vásár keletkezése is fényt vet. Vásár csak földrajzilag—gazdaságilag hangsúlyos helyen alakult ki és csak ilyen helyeken volt életképes. Nagyon fontos leszögezni azt a tényt, hogy a vásárok és piacok nem kiváltságok, szabadalmak alapján keletkeztek, hanem a hoszszabb-rövidebb időn át már jóval a kiváltságok és szabadalmak elnyerése előtt meglévő piaci, illetőleg vásári gyakorlat révén. Erről emlékezik meg pécsi, illetőleg baranyai vonatkozásban Várady Ferenc is. 8 A vásárok—piacok tényleges oka a termelés földrajzi-közlekedési és egyéb tényezőiben keresendő tehát, amiknek a gyarapításához, sokrétűbbé tételéhez, állandósításához esetleg hozzájárulhattak a különböző szabadalmak, vagy alkalmak, mint például a búcsúk, de semmi esetre sem voltak alapjai, kiindulópontjai. Különösen fontos ennek az esetleges félreértésnek a tisztázása az úgynevezett búcsúvásárok esetében. Idevonatkozókig Várady is tesz célzást. 9 Nem szabad ugyanis szem elől téveszteni azt a tényt, hogy nevesebb búcsúk is csak azokon a helyeken keletkeztek, tettek nagyobb jelentőségre szert más búcsúknál és párosultak esetleg vásárokkal is, amelyek földrajzilaggazdaságilag jelentős helyek voltak. így volt ez Pécs estében is. Városunk életében is nem a fényes szabadalmak, a jelentős búcsúk alakították ki a vásárokat, piacokat, hanem Pécs földrajzi helyzete, közlekedési csomópont jellege, különböző tájak találkozásának dinamizmusa. Ezt a dinamizmust ismerte fel István királyunk is, amikor ide különböző fontos intézményeket telepített. A vásárok és piacok között, a továbbiakban való tisztánlátás biztosítása végett, különbséget kell tenni. A vásárok ritkábban visszatérő kereskedelmi alkalmak és minden esetben nemcsak az illető helység lakosságának az igényeit elégítik ki, hanem a közelebbi-távolabbi környékét is. A vásárok jelentősége szempontjából fontosabb tényező a távolabbi környék, a vásár vonzásterülete, mint a közvetlen vidék, amely a piacoknál is érdekelt. A piacok 7 Uo. és Szabó Pál Zoltán: A török Pécs 1543— 1686. Pécs, 1941. 89^93. 8 Várady i. m. 679, 9 U. 0, ezzel szemben csak az illető helységre nézve jelentősek, vagy még csupán a közvetlen környéket, az illető város, vagy község piaci körzetét érintik. A vásároknál gyakoribbak, hetente legalább egyet tartanak belőlük. A piacok inkább hozzátartoznak a városok életéhez, mint a vásárok, amennyiben a piacok a munkamegosztás révén hiányzó árucikkekkel főleg mezőgazdasági termékekkel, élelmiszerekkel folyamatosan látják el a városi lakosságot, s ezért még olyankor is fennmaradnak, amikor a vásárok jelentősége már alászállt, sőt talán meg is szűntek. A piacok száma a városiasodás növekedésével egyenes arányban nő és az igazi nagyvárosokban a naponkénti piac szükségszerű. Ilyen helyeken a hét valamely napján az átlagosnál nagyobb piac fejlődik ki, sőt talán nem is egy, ezeket jellemzően már nem piacoknak, hanem heti vásároknak nevezik. így van ez pécsi vonatkozásban is. Az Árpádkorban létrejött vásárok bizonyára összefüggésben voltak a régebbi idők kereskedelmi hagyományaival. Közismert dolog, hogy az István király által adott szabadalom a pécsi iparosoknak és kereskedőknek vámmentességet biztosított az ország egész területére. Ez a kiváltság, ha különben vásárokról és piacokról nem is tudunk, önmagában is jelenti a helyi kereskedelem, a vásárok és piacok virágzását is. Folyamatosan élt, virágzott a pécsi vásár az egész középkor folyamán. Sőt fennállt a török időkben is. Ekkor új színekkel gazdagodott, a keleti kereskedelem termékeivel. Az egykorú német írók vélekedése szerint városunk „reiche türkische Handelstadt" volt. Evlia Cselebi is így vélekedett. Szinte a Budai kaputól a Szigeti kapuig, tehát a mai várostengely mentén, négyszáz mesternek állt boltja és megtalálható volt itt India, Jemen minden híres áruja is. I. Ferdinánd Budán 1528. február 6-án megerősítette II. Ulászló és II. Lajos Pécsre vonatkozó kiváltságleveleit, amelyekben már a vásárok mint jelentős városi intézmények szerepelnek. 10 önálló pécsi vásárszabadalom elég későn jelentkezik, I. Lipót 1699. augusztus 15-én négy országos vásárt engedélyezett tartani Pécsett. 11 A négy országos vásárból hamarosan havonkénti vásár lett, az 1742. augusztus 20-án kelt újabb vásári szabadalomlevél alapján. 12 1804. január 27-én pedig a hetivásárokról is rendelkezett már a szabadalomlevél, amikoris a hét minden 10 Illéssy János: Községi kiváltságok és szabadalomlievelek jegyzéke. Bp., 1900. 11 Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Bp., 1900. 1 2 Uo,
