Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Néprajz - Andrásfalvy, B.: Népi építkezés a sárközi szőlőhegyekben

156 ANDRÁSFALVY BERTALAN könyvek a múlt század első feléből való szőlőhegyi lopásokról is hírt adnak. Az ezek során említett tárgyak bizonyítják, hogy hoszszabb időt is töltöttek kint a falubeliek. Több adatból arra következtethetünk, hogy ez эк még nem a később kiköltöző öregek, hanem a falubeli fiatal házasok voltak. Érdemesnek találjuk néhány tárgy felsorolását. Lepedő, vánkos, abrosz, serpenyő, kötél, különféle korsók és kancsók ellopását ismerik be a tettesek, rendszerint legények. Egy alkalommal szoknyát is loptak több abrosszal. Nyilván ez fiatal asszonyé volt, mert a sárközi menyecskék híresek voltak arról, hogy ki a mezőre, munkára, de reggel a tehén kihaj fásánál is az utcára, csak szépen felöltözve, főkötősen indultak. A jó ruhát nyilván letették a mezőn vagy a tanyán, és egy rosszabban dolgoztak. Valószínű ezt a munkára való szoknyát lopták el a tanyából. Az abroszokról tudnunk kell, hogy azokat kötényként a mai napig is használják a sárközi asszonyok. Említés esik hízott récékről is, melyet szintén a hosszabban kint tartózkodók vittek ki magukkal, hogy mindennap etethessék, tömhessék azokat. Ma is sok helyütt kiviszik a növendék baromfit és a több gondozást kívánó kis állatokat a tanyára, hogy ott állandóan szem előtt lehessenek. Közvetve annak az emlékét is megőrizte a hagyomány, hogy néhány helyen a tanyákon disznóhidasok is álltak.

24 Nyilván a hullott gyümölcsöt etették fel a sertésekkel. A tanyában állandóan volt élelem is. Szegen, hogy egér hozzá ne férhessen, zacskókban lógott a bab, száraztészta, szárított hús (elhullott, kényszerből vágott marhák combhúsát apróra vagdalva napon szárították meg), kása. A kémény mellett szalonna, kolbász, sonka függött. A gerendákra függesztve a szivárított (szárított) hal, hagyma, pirospaprika füzérei, késő ősszel csemegeszőllő fürtök voltak láthatók. Fonott, lapos nagy kosarakban vagy aszalórácsokon aszalt gyümölcs, kis fabödönökben a törkölyben savanyított paprika, a sarokban a földön burgonya és zöldség az éhes embereknek mindig rendelkezésére állott, ha valamit harapni vagy főzni akartak. A sárközi hegyen a tanya belsejéből elkülönített és lepadlásolt szoba a tanya teljes szé24 A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben Gazdag Balázs decsi bírónak a betyárok megüzenték, hogy almás-deres csikóit el fogjak lopni, ezért az állandóan fegyveresen járt. Egy betyár két hétig, lapult a bíró tanyája melletti hidas alatt, míg kileshette azt a pillanatot, amikor a bíró a kocsin hagyva a puskát leszállt, hogy a tanyaajtót kinyissa. A betyár akkor ugrott ki a disznóól alól, és hajtott él a lovakkal, lességét elfoglalta. Legalábbis ma csak ilyen módon átalakított öreg tanyaépületeket találunk. Rendszerint a bejárattól a völgy felé néző, keleti vagy déli oldalra került a szoba. A szoba bejárata a tanya lepadlásolatlan részéből nyílott (sohasem külön bejárattal a szabadból), egyetlen ablaka a völgyre, a falura nézett. Az épület lepadlásolatlan részét ezentúl is egyszerűen tanyának, a lepadlásolt helyiséget szobának nevezték. A tűzhely mai formájában már mindig a vályogból vagy téglából épült szabad kémény alá, a szobaajtóval ellentétes oldalra került, helyesebben a tűzhely megmaradt eredeti helyén, csak a tanya tőle kelet felé eső, korábban is inkább az emberek szállásául használt felét elfalazták és lepadlásolták. A szobákban hamarosan kívülről fűthető banyakemencét vagy a faluból kikopott szemes-kályhát is állítottak. Ezek fűtőnyílása a magasabbra felemelt padkáról nyílt, mely egyben a tanya tűzhelye is volt. A padka feljebb emelkedését már a szabadkémény alkalmazása is lehetővé tette. Kémény nélkül kockázatos lett volna a tüzet a lapos szikrafogóhoz és a gyúlékony nádtetőhöz közelebb hozni. Kisebb arányokban a tanyabeli tűzhely és szoba a falubeli konyha és elsőház (szoba) formáját és szerepét idézte. A túzhelyes, ille10. kép. Tanya alaprajza. (M = 1:200.) 1. Ház (szoba) lepadlásolva. 2. Tanya. 3. Pince. 4. Tűzhely vagy konyha szabadkéménnyel. Decsi szőlőhegy, Tolna m.