Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Néprajz - Andrásfalvy, B.: Népi építkezés a sárközi szőlőhegyekben

154 ANDRÁSFALVY BERTALAN sét minden irányban. Tetőszerkezetét fasze­gek fogják össze (6. kép). Hasonló ablaktalan zonyítja jobban mint az, hogy gyakran külön is állnak a tanya épületében. Ilyen tanya 6. kép. A 4. és 5. képen bemutatott tanya elölről. A tanya hátsó része kidőilit. Szekszárd, Csötönyi hegy, Tolna m. Andrásfalvy B. feliv. padlásolatlan, kéménytelen tüzelős tanyákat találunk még a szekszárdi Csatári-völgy bejá­ratánál az ún. Istefán-gödrének nevezett rész­ben és a sióagárdi Leányvárban. Ez az egyszerű tanyaforma a sárközi és a szekszárdi hegyen idővel két úton alakult to­vább. Egyrészt tökéletesítették a tüzelést, másrészt lepadlásolt szobát kerítettek el be­lőle. Ez a két változtatás egymástól teljesen független. Nem dönthető el, melyik történt korábban, melyik az elsődleges. Az öcsényi hegyen a legrégibb szobácska 1816-ból való. A decsi hegyen 1833-ban már volt ilyen, ar­ról egy végrendeletben tesznek említést. 21 A szobácskán a lepadlásolt, külön zárható abla­kos helyiséget kell értenünk, mely régebben legtöbbször olyan kisméretű volt, hogy a nagy présháztérnek csak az egyik sarkát s nem teljes szélességét foglalta el. Ilyen szo­bácskák meglétére a sárközi hegyi öregek emlékeznek, de ma többnyire szintén csak a szekszárdi hegyen találhatók. Azt is mond­hatjuk, hogy ma éppen ez a sarkos beállítású szoba jellemzi a szekszárdi hegyek tanyáit A szoba és a tüzelő feletti kémény egymástól független megjelenését, azonkívül, hogy ké­ményes és szobátlan, valamint szobás, de ké­ménytelen tanyák ma is vannak, mi sem bi­21 A 18. és 19. képen bemutatott; öcsényi, előhegyi tanya szobájának mestergerendáján van az 1816-os évszám. A decsi testamentum könyv 1830-as bejegy­zésében olvasisiuk: „ ... Erzse leányára hagyja prés­házát,' melyben egy kis szobácska vagyon . •," 7. kép. Tanya alaprajza. (M = 1:100) A bejárattól jobbra kis, lepadlásolt szoba (1), balra a szabadké­mény (2), hátul pedig a hegy alá vezető pince (3) le­járata. Szekszárd, Jobb—Parászta völgy, Tolna m. alaprajzát mutatjuk be a szekszárdi Jobb­Parászta völgyből (7. kép). A bejárattól jobb oldalt egy kis szoba, bal oldalt a szabadké­ménnyel ellátott tűzhely alaprajzát látjuk. A szekszárdi és azzal határos mözsi hegyi ta­nyák abban is különböznek a sárközi közsé­gek tanyatípusaitól, hogy a bejárat jobbára a rövidebb oldalra esik. Ha ez még sincs így, úgy a tüzelő akkor is a rövidebb oldalhoz ta­8. kép. Tanya alaprajza. (M = 1:100) 1. Lepadlá­solt kis szoba. 2. Szabadkémény, mely alá utóbb sparhertet építettek. Szekszárd, Baranya völgy, Tol­na m. pad. A ma már romladozó szekszárdi bara­nyavölgyi tanyánál (8. kép) a bejárat a tanya hosszabbik oldalán van ugyan, de az ajtó mel­lett jobbról, a két főfal sarkában áll a tüzelő. A tűzhely hasonló elhelyezését láttuk már a csötönyi hegyi (5. kép) és jobb-parásztai (7. kép) tanyánál is. A baranyavölgyi tanya vá­lyogboltozatos, keskeny szabadkéménye alatt üstház (katlan) volt építve. A kis szoba a rö­videbb oldal másik felét foglalja el, s csak keskeny kis ablakon kap világosságot. Mikor a lepadlásolt szobát fűthetővé tették, egysze­rűen áttörték a fa!át ? és a kis kályha füstjét

Next

/
Oldalképek
Tartalom