Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)
Borsy Károly: A pécsi nyomdászok 1905. évi sztrájkja és következményei
214 BORSY KÁROLY nyilván tervszerűleg elő volt készítve, mert már szombaton a sztrájkolok megfenyegették a nyomdát ós a, nyomdászt is. Hazugságnak minősíti, miszerint a sztrájk bérharc lenne, hiszen az összes nyomdászok árszabályszerű bérezést kaptak, hanem, annak oka csakis a bizalmi rendszer el nem fogadása volt. A lap híranyagaiban „Vandálok nyomdánkban" címmel ismét foglalkozik a rombolással, s hogy a közönségnek fogalma legyen a pusztulásról, eredetiben leközlik az, összeroncsolt lapfejet. A lap jan. 17-i, szerdai száma foglalkozik utoljára érdemben a rombolás következményeivel, amennyiben megírja, hogy nagyobb a kár, mint először gondolták és sajnos ismét csak négy oldalon jelenhet meg. „Nem, számoltunk akkor még a, tegnap éjjel végbevitt gaztett minden következményével, nem azzal, hogy lesznek, kik a meglehet tudtukkal és közreműködésükkel történt bűntényt zsarolásra akarják felhasználni." — írja a lap. 27 Madarász Béla feljelentésére a rendőrség széleskörű nyomozást indított. A rendőrség az őszes pécsi nyomdászt letartóztatta és kihallgatta, azonban bizonyíték hiányában kénytelen volt őket szabadon bocsátani. A Lyceum nyomida személyzetéből egyedül Kupán Lajos nyomdászt tartották fogva, majd átadták az ügyészségnek, mert ellene súlyosabb gyanúk merültek fel, azonban később ellene is megszűntették az eljárást, mert részben semmit sem tudtak rábizonyítani, másrészt meg igen ügyesen védekezett. A vizsgálatot a rendőrség kiterjesztette a sütő27 Pécsi Közlöny, 1906. jan. 17. ipari munkásokra is, mert azt gyanították, hogy együttműködtek a rombolást végzőkkel, 28 Az, elszenvedett súlyos károsodás sem törte meg Madarász Bélát és a sztrájk abban a fogalmazásban nem szűnt meg, hogy a szervezett nyomdászok visszatértek volna dolgozni. A nyomda űn. „biokált" nyomdaként működött, tovább, neim szervezett munkások foglalkoztatásával. A politikai életben is új helyzet alakult ki s lassan feledésbe merült a pécsi nyomdászoknak ez az igen kemény, forradalmi tette is. Ha neon is érték el eredeti céljukat a nyomdászok, de leckét adtak Madarásznak, és ugyanakkor vészt jósló intő példát szolgáltattak azoknak, akik semmibe akarták venni a munkások emberibb élethez való jogát. Külön megemlítjük a Pécsi Közlöny pécsi laptársának, a kormány oldalán állónak számító Pécsi Naplónak magatartását a nyomdarombolással kapcsolatosan. A lap jan. 16-i számában jellemzően száraz, minden érzelem nélküli hírben számol be a Lyceum nyomdában történtekről, azt állítván, hogy „most nem elvi küzdelmekből kiinduló erőszakosság színhelye lett a lyceumi nyomda, hanem egy elkeseredett bérharc romboló kitöréseinek." 29 28 A törvényszéki iktatókönyvben nyomát találtuk a Kupán bajos elleni vádemelésnek, azonban az iratanyag már nincs meg, egy korábbi selejtezés áldozatává vált. Ilymódon a rendőrségi vizsgálattal kapcsolatos adatokat — amelyeket a Pécsi Napló 1906. jan. 17-i számának közlése is alátámaszt, — Tursics Imre közléséből vettük. 29 Pécsi Napló, 1906. jan. 16. „Rombolás a Lyceum-nyomdában" című hír. AUSSTAND DER BUCHDRUCKER IN PÉCS IM JAHRE 1905 UND IHRE FOLGEN K. BORSY Nach der russischen Revolution des Jahres 1905 lebten in zahlreichen Ländern Europas, so auch in Ungarn die Arbeiterbewegungen, vornehmlich die Lohnkämpfe nicht nur wieder auf, sie machten auch eine qualitative Wandlung durch und gewannen ein politisches Gepräge. Die allgemeine innerpolitische Lage war sehr verwickelt. Die Arbeiterschaft kämpfte für ihre politischen Rechte, gegen die Koalitionspartei, die das allgemeine Wahlrecht nicht befürwortete und gegen die Presse, die im Dienste der Koalition die Arbeiterschaft ständig angriff. Ein allgemein wenig bekannter Abschnitt dieses Kampfes ist, der Ausstand im Dezember 1905 in der Lyzeal-Druokerei in Pécs und die Demolierung der Druckereieinrichtung am 14. Januar 1906. Verfasser bespricht in seiner Studie die Ereignisse, die diesem Ausstand landweit und in der Stadt Pécs vorangegangen waren und die Begebenheiten des Ausstandeis selbst.