Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Borsy Károly: A pécsi nyomdászok 1905. évi sztrájkja és következményei

214 BORSY KÁROLY nyilván tervszerűleg elő volt készítve, mert már szombaton a sztrájkolok megfenyegették a nyomdát ós a, nyomdászt is. Hazugságnak minősíti, miszerint a sztrájk bérharc lenne, hiszen az összes nyomdászok árszabályszerű bérezést kaptak, hanem, annak oka csakis a bizalmi rendszer el nem fogadása volt. A lap híranyagaiban „Vandálok nyomdánk­ban" címmel ismét foglalkozik a rombolás­sal, s hogy a közönségnek fogalma legyen a pusztulásról, eredetiben leközlik az, össze­roncsolt lapfejet. A lap jan. 17-i, szerdai száma foglalkozik utoljára érdemben a rombolás következmé­nyeivel, amennyiben megírja, hogy nagyobb a kár, mint először gondolták és sajnos ismét csak négy oldalon jelenhet meg. „Nem, szá­moltunk akkor még a, tegnap éjjel végbevitt gaztett minden következményével, nem azzal, hogy lesznek, kik a meglehet tudtukkal és közreműködésükkel történt bűntényt zsaro­lásra akarják felhasználni." — írja a lap. 27 Madarász Béla feljelentésére a rendőrség széleskörű nyomozást indított. A rendőrség az őszes pécsi nyomdászt letartóztatta és ki­hallgatta, azonban bizonyíték hiányában kénytelen volt őket szabadon bocsátani. A Lyceum nyomida személyzetéből egyedül Ku­pán Lajos nyomdászt tartották fogva, majd átadták az ügyészségnek, mert ellene súlyo­sabb gyanúk merültek fel, azonban később ellene is megszűntették az eljárást, mert részben semmit sem tudtak rábizonyítani, másrészt meg igen ügyesen védekezett. A vizsgálatot a rendőrség kiterjesztette a sütő­27 Pécsi Közlöny, 1906. jan. 17. ipari munkásokra is, mert azt gyanították, hogy együttműködtek a rombolást végzők­kel, 28 Az, elszenvedett súlyos károsodás sem tör­te meg Madarász Bélát és a sztrájk abban a fogalmazásban nem szűnt meg, hogy a szer­vezett nyomdászok visszatértek volna dolgoz­ni. A nyomda űn. „biokált" nyomdaként mű­ködött, tovább, neim szervezett munkások fog­lalkoztatásával. A politikai életben is új hely­zet alakult ki s lassan feledésbe merült a pé­csi nyomdászoknak ez az igen kemény, for­radalmi tette is. Ha neon is érték el eredeti céljukat a nyomdászok, de leckét adtak Ma­darásznak, és ugyanakkor vészt jósló intő pél­dát szolgáltattak azoknak, akik semmibe akarták venni a munkások emberibb élethez való jogát. Külön megemlítjük a Pécsi Közlöny pé­csi laptársának, a kormány oldalán állónak számító Pécsi Naplónak magatartását a nyomdarombolással kapcsolatosan. A lap jan. 16-i számában jellemzően száraz, minden ér­zelem nélküli hírben számol be a Lyceum nyomdában történtekről, azt állítván, hogy „most nem elvi küzdelmekből kiinduló erő­szakosság színhelye lett a lyceumi nyomda, hanem egy elkeseredett bérharc romboló ki­töréseinek." 29 28 A törvényszéki iktatókönyvben nyomát talál­tuk a Kupán bajos elleni vádemelésnek, azonban az iratanyag már nincs meg, egy korábbi selejte­zés áldozatává vált. Ilymódon a rendőrségi vizsgá­lattal kapcsolatos adatokat — amelyeket a Pécsi Napló 1906. jan. 17-i számának közlése is alátá­maszt, — Tursics Imre közléséből vettük. 29 Pécsi Napló, 1906. jan. 16. „Rombolás a Lyce­um-nyomdában" című hír. AUSSTAND DER BUCHDRUCKER IN PÉCS IM JAHRE 1905 UND IHRE FOLGEN K. BORSY Nach der russischen Revolution des Jah­res 1905 lebten in zahlreichen Ländern Europas, so auch in Ungarn die Arbeiter­bewegungen, vornehmlich die Lohnkämpfe nicht nur wieder auf, sie machten auch eine qualitative Wandlung durch und gewannen ein politisches Gepräge. Die allgemeine innerpolitische Lage war sehr verwickelt. Die Arbeiterschaft kämpfte für ihre politischen Rechte, gegen die Koa­litionspartei, die das allgemeine Wahlrecht nicht befürwortete und gegen die Presse, die im Dienste der Koalition die Arbeiterschaft ständig angriff. Ein allgemein wenig bekannter Abschnitt dieses Kampfes ist, der Ausstand im Dezem­ber 1905 in der Lyzeal-Druokerei in Pécs und die Demolierung der Druckereieinrich­tung am 14. Januar 1906. Verfasser bespricht in seiner Studie die Ereignisse, die diesem Ausstand landweit und in der Stadt Pécs vorangegangen waren und die Begebenheiten des Ausstandeis selbst.

Next

/
Oldalképek
Tartalom