Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Horvát A. Olivér: A mecseki tájak erdei növénytársulásai

A MECSEK NÖVÉNYTÁRSULÁSAI 41 mellett levő erdők (sok Helleborus dumetorummal), melyek gyertyános-kocsántalan tölgyes és cseres-tölgyes keverékei bükkössel. Zavartságát jelzi a sok Brachypodium silvaticum és Dactylis glomerata, sokfelé pedig a zárt cserjeszint miatt a gyepszint nem is tudott kialakulni. Mágocsnál elég szép cseres-tölgyes található Hedera helixes és Brachypodium silvaticumos-típussal. A mágocsi Kaposhornok Quercetum roboris cultum poetosum angustifoliae erdeje azonban rendkívül zavart és szegény. E) A Drávasík vagy Ormánság Tele enyhe, meleg az ősz is és korán tavaszodik. Siklós-Harkányfürdő erdei melegebbek és szárazabbak, minit a sellyeáek. A csapadék Siklóstól Vajszlón át Sellye felé növekszik. A tájat Kitaibel Pál után Simonkai Lajos kereste fel. Magam is sokat botamizáltam ezen a vidéken és 1961-ben végeztem itt fitocönológiai kutatásokat. A Dráva mellett nyers öntéstalajokat találunk. Itt Salicetum albae-fragilis lágyfájú ligeterdőket és hozzájuk csatlakozó keményfájú ligeterdőt: Querco-Ulmetum (Soónál 1960, praeillyricum) találunk. Ezekkel az erdőkkel Kárpáti István foglalkozott. A nyers öntéstalajhoz a terület nyugati felében réti talaj csatlakozik, amely behúzódik Pécs alá a Drávasíkkal északon határos Mecsekalja és Zselic mentén. A terület északi szélén Szentlőrine alatt típusos mészlepedékes csernozjom található, melyhez csatlakozik, főleg a táj keleti felében esernozjoim barna erdőtaiaj. Az ormánsági tájat szépen övezi észak-keleten a VilláDélkelet Dunántúl genetikus talajtérképe. Stefanovits nyomán.) 2. Prendzina talaj (Pécsi Mecsekben és a Villányi hegységsegben). 5. Fodzolos barna erdőtalaj (Jakabhegyi permi homokkövön). 6. Agyagbemosódásos barna erdőtaiaj (Hegyháton és Zselicben). 8. Barnaföld, Ramann-féle barna erdőtalaj (Mecsekalján). 10. Csermozjom barna erdőtalaj (Mecsek környéktől É-ra, D-re és K-re). 12. Típusos mészlepedékes cserznozjom (Szentlőrinc és Mohács k.). 15. Réti csernozjom (Szekszárdi domboktól K-re). 23. Réti talaj (Ormánságban és a mohácsi sziget keleti szegélyén). 24. Réti öntéstalaj (a táj keleti szegélyén). 25. Lápos réti talaj (a táj É-i patakjainak mentében). 29. Nyers öntés (Dráva és Duna ligeterdeiben). nyi-hegység, melyet mészkövön keletkezett rendzina talaj fed. A tájat jellemzi az, hogy főleg a gyertyános-koesános tölgyes erdeiben sok mecseki, montán elem található. Ezeket résziben már felsoroltam a mecseki monográfiámban, de ezek közül több kimaradt a Soó—Jávorka flóraműből, így többek között a következő fajok, melyeket 1961-ben meg is találtam: Primula acaulis (vulgaris), Pulmonaria officinalis, Viola alba, Viola alba f. cyanea, Winca minor, Hedera helix, Melica uniflora, Tilia argentea, Geranium phaeum, Carex pilosa, silvatica, Ranunculus lanuginosus, Athyrium filix-feminea, Euphorbia amygdaloides, Glechoma hederacea ssp. hirsuta, Veronica montana, Tilia platyphyllos, Dentaria bulbifera, Melampyrum pratense, Inula conyza, Daphne mezereum, Hieracium sabaudum. A már eddig is közölt több, mint 161 montán drávasíki fajhoz, ami a terület éghajlatilag és növénytaniilag dunántúlias jellegét miutatja, hozzájárulnák még a következő fajok, mint új adatok: Viola cyanea, Gagea lutea, Pulmonaria mollissima, Bromus ramosus, Geranium dissectum, Symphytum tuberosum ssp. nodosum, Gagea minima, Impatiens noli-tangere, Pteridium aquilinum, Neottia, Cardamine impatiens, Oxalis acetosella, Lathyrus niger, Sorbus torminalis, Milium effusum, Anemone nemorosa. A Drávasík florisztikailag jellemző fajai: Ruscus aculeatus, Tamus communis, Dianthus armeriastrum, barbatus, Genista ovata ssp. nervata, Vicia lutea, Carpesium wulfenianum, Draba muralis, Digitalis lanata, Tilia argentea, Verbascum pulverulentum, Centaurea banatica, Helleborus odorus, AsGenetisçhe Bodenkarte des südostlichen Transdanubiens. (Nach Stefanovits.) 2. Rendzinaboden. 5. Podsolierter brauner Waldboden. 6. Parabraunerde. 8. Brauner Waldboden mit Karbonatrückständen. 10. Tsehernosjom-brauner Waldboden. 12. Typischer Tschernosjom mit Kalküberzug. 15. Wiesentschernasjom. 23. Wiesenboden. 24. Alluvialer Wiesenboden. 25. Sumpfiger Wiesenboden. 29. Rezente Alluvialböden. A TÚLOLDALI TÉRKÉP MAGYARÁZATA