Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Horvát A. Olivér: A mecseki tájak erdei növénytársulásai

A MECSEK NÖVÉNYTÁRSULÁSAI 41 mellett levő erdők (sok Helleborus dumeto­rummal), melyek gyertyános-kocsántalan tölgyes és cseres-tölgyes keverékei bükkös­sel. Zavartságát jelzi a sok Brachypodium silvaticum és Dactylis glomerata, sokfelé pe­dig a zárt cserjeszint miatt a gyepszint nem is tudott kialakulni. Mágocsnál elég szép cse­res-tölgyes található Hedera helixes és Brachypodium silvaticumos-típussal. A má­gocsi Kaposhornok Quercetum roboris cultum poetosum angustifoliae erdeje azonban rend­kívül zavart és szegény. E) A Drávasík vagy Ormánság Tele enyhe, meleg az ősz is és korán ta­vaszodik. Siklós-Harkányfürdő erdei mele­gebbek és szárazabbak, minit a sellyeáek. A csapadék Siklóstól Vajszlón át Sellye felé nö­vekszik. A tájat Kitaibel Pál után Simonkai Lajos kereste fel. Magam is sokat botamizál­tam ezen a vidéken és 1961-ben végeztem itt fitocönológiai kutatásokat. A Dráva mel­lett nyers öntéstalajokat találunk. Itt Sali­cetum albae-fragilis lágyfájú ligeterdőket és hozzájuk csatlakozó keményfájú ligeterdőt: Querco-Ulmetum (Soónál 1960, praeillyri­cum) találunk. Ezekkel az erdőkkel Kárpáti István foglalkozott. A nyers öntéstalajhoz a terület nyugati felében réti talaj csatlakozik, amely behúzódik Pécs alá a Drávasíkkal északon határos Mecsekalja és Zselic men­tén. A terület északi szélén Szentlőrine alatt típusos mészlepedékes csernozjom található, melyhez csatlakozik, főleg a táj keleti felé­ben esernozjoim barna erdőtaiaj. Az ormán­sági tájat szépen övezi észak-keleten a Villá­Délkelet Dunántúl genetikus talajtérképe. Stefa­novits nyomán.) 2. Prendzina talaj (Pécsi Mecsekben és a Villá­nyi hegységsegben). 5. Fodzolos barna erdőtalaj (Jakabhegyi permi homokkövön). 6. Agyagbemosódásos barna erdőtaiaj (Hegyháton és Zselicben). 8. Barnaföld, Ramann-féle barna erdőtalaj (Me­csekalján). 10. Csermozjom barna erdőtalaj (Mecsek kör­nyéktől É-ra, D-re és K-re). 12. Típusos mészlepedékes cserznozjom (Szentlő­rinc és Mohács k.). 15. Réti csernozjom (Szekszárdi domboktól K-re). 23. Réti talaj (Ormánságban és a mohácsi sziget keleti szegélyén). 24. Réti öntéstalaj (a táj keleti szegélyén). 25. Lápos réti talaj (a táj É-i patakjainak menté­ben). ­29. Nyers öntés (Dráva és Duna ligeterdeiben). nyi-hegység, melyet mészkövön keletkezett rendzina talaj fed. A tájat jellemzi az, hogy főleg a gyertyános-koesános tölgyes erdei­ben sok mecseki, montán elem található. Ezeket résziben már felsoroltam a mecseki monográfiámban, de ezek közül több kima­radt a Soó—Jávorka flóraműből, így többek között a következő fajok, melyeket 1961-ben meg is találtam: Primula acaulis (vulgaris), Pulmonaria officinalis, Viola alba, Viola al­ba f. cyanea, Winca minor, Hedera helix, Melica uniflora, Tilia argentea, Geranium phaeum, Carex pilosa, silvatica, Ranunculus lanuginosus, Athyrium filix-feminea, Euphor­bia amygdaloides, Glechoma hederacea ssp. hirsuta, Veronica montana, Tilia platyphyl­los, Dentaria bulbifera, Melampyrum pra­tense, Inula conyza, Daphne mezereum, Hieracium sabaudum. A már eddig is közölt több, mint 161 mon­tán drávasíki fajhoz, ami a terület éghajla­tilag és növénytaniilag dunántúlias jellegét miutatja, hozzájárulnák még a következő fa­jok, mint új adatok: Viola cyanea, Gagea lu­tea, Pulmonaria mollissima, Bromus ramo­sus, Geranium dissectum, Symphytum tube­rosum ssp. nodosum, Gagea minima, Impa­tiens noli-tangere, Pteridium aquilinum, Neottia, Cardamine impatiens, Oxalis aceto­sella, Lathyrus niger, Sorbus torminalis, Mi­lium effusum, Anemone nemorosa. A Drávasík florisztikailag jellemző fajai: Ruscus aculeatus, Tamus communis, Dian­thus armeriastrum, barbatus, Genista ovata ssp. nervata, Vicia lutea, Carpesium wulfe­nianum, Draba muralis, Digitalis lanata, Ti­lia argentea, Verbascum pulverulentum, Centaurea banatica, Helleborus odorus, As­Genetisçhe Bodenkarte des südostlichen Trans­danubiens. (Nach Stefanovits.) 2. Rendzinaboden. 5. Podsolierter brauner Waldboden. 6. Parabraunerde. 8. Brauner Waldboden mit Karbonatrückständen. 10. Tsehernosjom-brauner Waldboden. 12. Typischer Tschernosjom mit Kalküberzug. 15. Wiesentschernasjom. 23. Wiesenboden. 24. Alluvialer Wiesenboden. 25. Sumpfiger Wiesenboden. 29. Rezente Alluvialböden. A TÚLOLDALI TÉRKÉP MAGYARÁZATA

Next

/
Oldalképek
Tartalom