Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)
Nagy István: Újabb adatok Villány és környéke flórájához
UJABB ADATOK VILLÁNY ËS KÖRNYÉKE FLÓRÁJÁHOZ NAGY ISTVÁN SOÓ R. — JÁVORKA S. „A magyar növényvilág kézikönyve" с munkájának 1951ben történt megjelenése óta több mint 10 év telt el. Ezalatt az újabb kutatások eredményeképpen sok olyan növényfaj került elő, amely nemcsak a kiegészítő adatok egész sorát szolgáltatja, az említett „Kézikönyv"höz, hanem az egyes fajok elterjedését tekintve, sok esetben elterjedési határvonalaik módosítását teszik szükségessé. Az alábbi felsorolás egy része tehát kiegészítő adat a „Kézikönyv"-höz és HORVÁT A. O. „A Mecsek hegység és déli síkjának növényzete" (Pécs, 1942) с flóraművéhez, és eltekintve az egyes alföldi növények (így a már előzőleg innen jelzett és e sorok írója által talált Ranunculus lingua, Trapa natans, Dactylorhiza incarnata, Utricularia vulgaris) közlésén túl nagy részében olyan adatokat tartalmaz, amelyek délkeleti irányban messze túllépik a „Kézikönyv"-ben „Mecsek" (Zala—Mecsek, Somogy —Mecsek, Soprontól Mecsekig stb.) jelzéssel megállapított növényelterjedési határvonalakat. Erre különben is számos példát találhatunk HORVÁT A. O. említett flóraművének pótlásait tartalmazó közleményeiben (Bot. Közi. 1943, 1944, 1956; Borbásia, 1949, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1957). Az országos viszonylatban jelentős adatokról részletesen számolok be. Rövidítések: H = Harsányhegy, V = Villány, Vk = Villánykövesd, Kj = Kisjakabfalva; a fajok előtt a „Kézikönyv" sorszámai. 40. Ceterach officinarum LAM. et DC. — Nagyharsány, a templom kőkerítésén; V, kutakban és a vasúti híd kőfalán. — Ranunculus psilostachys GRISEB. - — H, a hegy déli sziklás-füves lejtőjén a múlt évben egy, ez évben pedig két különböző helyen találtam meg sarjtelepeit. Ez az előfordulás annak a bizonyítéka, hogy sem első, hazánkban megtalált lelőhelyén: Máriagyűdnél, sem pedig itt nem behurcolt növény, ha* Az eüsiő köztamiénytt L: Botanikai Közlemények, 48. 1—2. — 1959. p. 100. nem eredetileg is vadontermő balkáni fajról van szó. 58. Ranunculus acer L. var. micranthus RIKLI — V, szőlők közti utak szélén. Feltűnő apróvirágú ós kistermésű változat, Magyarországra új. Eddig csupán Svájcból közölték. (Detexit et determinavit : Sz, PRISZTER.) 71. Adonis flammea JACQ. — V, vetés közt és a H déli oldalán. 212. Rosa agrestis SAVI — Feketehegy. 222. Amygdalus nana L. — Nagyharsány felett a hegygerinc közelében két helyen, magasabb sziklák között. Innen már К IT AÏBEL is jelezte. 235. Sedum rupestre L. ssp. refiexum (L.) HEGI et SCHMID — V, a vasút melletti kőbányában. 242. Saxifraga bulbifera L. — H, a hegy északi oldalán a csúcs alatt. 248. Ribes uva-crispa L. — H, erdőben, 255. Genista ovata W. et K. ssp. nervata (KIT.) JÁV. — H. 256. Genista tinctoria L. — V, nádas mellett. 273. Trigonella monspeliaca L. — AH déli oldalán a csúcs alatt Medicago orbicularis és M. minima társaságában. SIMONKAI és BOROS is jelezték. 274. Trigonella gladiata STEV. — Ezt a preglaciális reliktumnak tekintett növényt 1873-ban SIMONKAI találta meg a Harsányhegyen, amelyet itt azután csak néhányan találtak még meg. Ez évig csupán ez az egyetlen lelőhelye volt ismeretes az országban. 1962. május 13-án nagy számban találtam meg részint virágzó, részben pedig terméses állapotban a Villányi hegységnek egy kb. 150—180 m hosszú, D—DNy-i fekvésű pusztafüves szakaszán Kisharsánynál Medicago minima (L.) GRUFB. és Trigonella monspeliaca L. társaságában. Virága fehér, kb 1 cm hosszú. A jelzett területen néhány fa és cserje van, É-i peremén Pulsatilla nigricans STÖRCK, Adonis vernalis L., a lejtőn virágzó Dictamnus albus L. és Verhascum phoeniceum L. látszottak.