Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Horvát A. Olivér: A mecseki tájak erdei növénytársulásai

38 HORVÁT A. OLIVÉR Helleborus odorus-szeà és Lonicera caprifo­liumsmsá, amint néhány maradványerdő-álkb mányban ez most is észlelhető. Itt található a Baranyában igen ritika Lonicera xylosteum is. A Helleborus odorust és Knautia drymei­át tartalmazó gyertyános-tölgyes fadesei: Asperula odorata, Carex silvatica, brizoides, Vinca minor. Sok az ültetett cseres, fekete fenyves és amerikai vörös tölgyes. Ezeknek az állományoknak másodlagos jellegét tükrö­zik a nagy tömegben faciest alkotó Brachy­podium silvaticumos szübasszociációi. Ugyan­csak tömegesen ellepi Űjpetrénél az ültetett erdőket a Brachypodium silvaticum, Dacty­lis glomerata és Lonicera caprifolium a ko­csános tölgyállomány alatt. Vókánynál a gyertyános-tölgyesben meglelhetők a bülkk­A Mecsek környék növényföldrajzi tájegységei Charta phytogeographica regionis montium Mecsek a határhoz fellelhetők még bőven, fa nagy­ságban növő Acer tataricum példányok, Lo­nicera caprifolium, Lithospermum purpureo­coeruleum, Vicia serratifoUa, Ornithogalum pyramidale, Scutellaria altissima. Barnái ta­lálható még Amaygdalus nana (Prunus te­nella), Dunaszekcsöbél pedig a már Majsnál is említett fajokon kívül érdekesebb liösznö­vények: Artemisia scoparia, Taraxacum se­rotina (Lovászheténynél is), Thalictrum mi­nus, Stipa capillata. Az, említett községek határában is elhagyott temetőkben lelhető fel a löszflóra maradványa. A szélkelyszabari er­dőben van bükk és molyhos töiy is, de mind­két fafajiból kevés található. A tetőikön az ere­deti erdő Quercetum petraeae-cerris poeto­sum nemoralis volt Dictamnus aZbus-szál,

Next

/
Oldalképek
Tartalom