Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Horvát A. Olivér: A mecseki tájak erdei növénytársulásai

36 ; ; HORVÁT A. OLIVÉR bükkösökből keletkeztek a nem- megfelelő erdőgazdálkodás következtében. A gyertyános-tölgyeseiken belül a tetőkön száraz, cseres tölgyesek Melica uniflorás ál­lományai lelhetők fel. Ezek átmennek Meli­ca uniflorás gyertyános-tölgyeseken keresz­tül Carex pilosás gyertyános-tölgyesiekbe. A Középső Mecsek északi oldalán Bános körül vannak a legnagyobb bükkös állomá­nyok lösztalajon 'és itt a tetőkön találhatók az egész Mecsekben a legkiterjedtebb Carex flaccás száraz, cseres-tölgyes erdők. A pécsi Mecsek növénytársulásainak havonkinti aspektus változásai A tudományos kutatókat, a természet ba­rátait is érdekli a növénytakaró évszialkon­kinti, sőt havonkinti változása az egymásután jelentkező virágfákadás következtében. így a pécsi Mecsekben március havában megjelennek a gyertyános-tölgyesben (Quer­co-Carpinetum) és a bükkösben a következő kora tavaszi fajok virágai: Primula acaulis­vulgaris, Hepatica nobilis­Anemone hepati­ca, Isopyrum thalictroides, Ranunculus fica­ria, Lathraea squamaria, Pulmonaria offici­nalis. Ezeknek a fajoknak egy része megvan a száraz, cseres-tölgyesekben is (Quercetum petraeae-cerris). Míg a Nyugati Mecsek szélén és főleg a Zselicben Anemone nemorosa jelenik meg tömegesen, ezt a pécsi Mecseikben az Ane­mone ranunculoides helyettesíti. Ugyanekkor már virít a Bertalan szikla he­gyi styeprétjén (Diplachno—Festucetum sul­catae) a Pulsatilla grandis ssp. smyrnensis. A Galanthus nivalis és Helleborus odoriis, valamint Nagyharsányban ia Szársomlyón a Colchicum hungaricum már februárban nyí­lik. E két utóbbi faj a Diplachno—Festuce­tum sulcataebsm lelhető fel, bár az illatos hu­nyor az összes mecseki növénytársulásoknak is megkülönböztető (differenciális) faja. Ugyancsak már márciusban virít a mecse­ki patakok mentén a Petasites hybridus. Míg az utak mentén, gyomtársulásokban és gyomnövényekben bővelkedő Diplachno— Festucetum sulcataeban. megtalálhatók az or­szág egész területén egész évben és így kora tavasszal is nyíló közönséges és ismert nö­vényfajok. Április hónapban, de kedvező időjárás ese­tén már előbb lis nyílik a mecseki hegyi styepréteken : Pulsatilla nigricans, Adonis vernalis, Doronicum hungaricum, Potentilla arenaria, Euphorbia, cyparissias, helioscopia, polychroma, Globularia elongata, Viola ar­vensis, Cerastium caespitosum, Thlaspi per­foliatum, Erodium cicutarium, Valerianella olitoria, Vinca herbacea. Ugyanekkor az északi oldalon a gyertyá­nos-4ölgyes és részben bükkös erdőkben nyíl­nak: Ruscus aculeatus (a déli oldalon is!), hypoglossum, Arum maculatum, Viola sil­vestris, Dentaria enneaphylla (már március­ban elkezd virítani), bulbifera, Euphorbia amygdáloides, Ajuga reptans, Orchis pallens, sambucina, Cephalanthera alba, Lamium ga­leobdolon, Stellaria holostea, Cornus mas, Prunus spinosa, Corydalis cava és solida, Vin­ca minor. A Doronicum orientale pedig a rnészkerülő, cseres- és gyertyánosHtölgyesefcben virít. Májusban a déli oldal mészkedvelő tölgye­sében (Ото- (Lithospermo-) Quercetum pu­bescentis) virítanak: Thalictrum aquilegifo­lium, Iris graminea, Orchis purpurea, Cepha­lanthera rubra, Lathyrus niger, Siler trilo­bum, Lithospermum purpurea-coeruleum. A bokorerdő (Cotino-Quercetum pubescen­tis) és a Diplachno—Festucetum sulcatae mo­zaikszerű együttesének virágzó fajai május­ban: Polygonatum odoratum, Coronilla coro­nata, Iris variegata. Orchis simia, Limodorum abortivum, Dictamnus albus, Geranium san­guineum*, Lonicera caprifolium. A Lonicera caprifolium ezenkívül még más, a Tamus pe­dig sok egyéb mecseki növénytársulásban is fellelhető. A Convallaria majális főleg a cseres, szá­raz tölgyesek kísérője a Mecsekben. A gyertyános-tölgyesek és bükkösök má­jusi virágai pedig: Allium ursinum, Asarum europaeum (gyakran már előbb nyílik), Neot­tia nidus-avis, Sanicula europaea. Júniusban a mecseki hegyi styepprétek dí­szei: Ranunculus illyricus, Dianthus ponte­derae, Ophrys cornuta, Anacymptis pyrami­dalia, Filipendula vulgaris (hexapetala), He­lianthemum ovatum, Potentilla argentea, Ro­sa gallica, Allium flavum, Veronica spicata, Trifolium montanum, rubens, Dorycnium herbaceum, Campanula rapunculoides, bo­noniensis, Linum austriacum, hirsutum, te­nuifolium, Convolvulus cantabricus, Prunel­la laciniata, Teucrium chamaedrys, Ajuga genevensis, Orlaya grandiflora, Inula hirta, ensifolia, Jurinea mollis. A Campanula persicifolia megtalálható a mészkedvelő, cseres és gyertyános-tölgyesben egyaránt. A Lychnis coronaria jellemző, bár nem ki­zárólagosan a száraz, cseres tölgyesekre. A Lilium martagon inkább a gyertyános­tölgyesek ékessége, de felbukkan más nö­vénytársulásokban is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom