Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Sarkadiné Hárs Éva: A pécsi képzőművészeti élet 20 éves (1944–1963)

300 SARKADINÉ HARS ÉVA fásokat. Az őszi tárlat mellett még Nikelszky Géza hetven éves születésnapjára rendezett gyűjteményes kiállításról kell megemlékeznünk, melyet a Batsányi János Irodalmi Társaság közreműködésével, ünnepélyes keretek között szervezett meg a Képzőművész Szabadszervezet. A megnyitóbeszédet Toroczkay Oszvald, a vidéki csoportok ügyvezető elnöke mondta, Acháfz Imre pedig — aki a művészeti kultúra terjesztéséért cikkeivel, előadásaival kezdettől fogva oly sokat fáradozott, — tárlatvezetést: tartott. A kiállítások rendezésében a múzeumok jelentős részt vállaltak. Nemcsak azzal, hogy a termeiket rendelkezésre bocsátották, hanem sokszor maguk vállalták a szervezés, megnyitás gondját, költségét is. Különösen sokat találkozunk ezekben az években Török Gyula, a Városi Múzeum igazgatójának nevévei, mint olyannal, aki a művészeti ügyekben gyakran állástfoglal, a problémák megoldásában segítséget nyújt. 1947 szeptember 21-én, rendezésében nyílt meg Martyn Ferenc gyűjteményes kiállítása, melyhez a Városi Múzeum termeit bocsátotta rendelkezésre. A pécsi közönség ezúttal megismerkedhetett a művész hosszú franciaországi és spanyolországi tartózkodása idején készült alkotásaival.

11 A megszaporodott és rendszeressé vált kiállítások számára hamiarosan új helyiségről kellett gondoskodni, mert a Megyei Múzeum átrendezését már tervbevették. Ekkor a szabadszervezet Török Gyulával megegyezett a Rákóczi út 15. sz, épület földszinti nagytermének átadására. A helyiség ugyan — méretei miatt — csak kis kiállítások rendezésére volt alkalmas (ezt a célt szolgálja mai napig is), mégis akkor a felmerülő igényeket legalább részben megoldotta. A termet francia könyvkiállítással avatták fel. A bemutatott anyag a grafika, sokszorosító művészet különböző ágain túl a könyvkötészetről és az irodalomról is tájékoztatott. Ezzel egyidőben még a Megyei Múzeum termei is rendelkezésre állottak, ahol a kaposvári művészek cserekiállítását rendezték meg. 1948-ban a Pécsi Képzőművészek Szabadszervezete összefoglaló jelentésben adott számot három évi munkásságáról. Ebből megtudhatjuk, hogy ez idő alatt összesen 36 kiállítást rendeztek, de „ . . . jóval több félszáznál azoknak a kollekítv szerepléseknek a száma, melyek művészeti megmozdulásokban, előadások tartásában, ismeretterjesztés terén számottevőek".

12 S valóban, ahogy ma visszatekintünk ezekre a mozgalmas évekre, azt 11 Űj Dunántúl, 1947. szept. 19. 12 Dunántúli Napló, 1948. jún. 4. látjuk, hogy művészeink igen, nagy erőfeszítéseiket tettek a széleskörű népművelés, a képzőművészet megismertetése, megszerettetése érdekében. A kiállítások nagy száma mögött természetesen sok esetben ismeretterjesztő, tanító célzatú programok is voltak, mint például a Pécsi Dohánygyárban és a Porcelángyárban rendezett tárlatok, amelyeket ismertető előadásokkal, vezetésekkel együtt szerveztek festőink. A „művészek a dolgozókért" cím zászlaja alatt sorra látogatták az üzelmeket, majd a következő évben a bányavidékre vitték el képeiket: Vasas, Meszestelep, Pécsújhegy ismerkedhetett a kép-' zőművészettel, majd az üzemek, gyárak munkásfestőinek összeválogatott képeiből Martyn Ferenc kiállítást rendezett a Városi Múzeumban. A 48-as szabadságharc centenáris évfordulójára pályázattal egybekötött kiállítás nyílott „Szabadság" címmel. A pályázatot a megyei tanács hirdette meg, ezúttal először élve a megrendelő mecénás szerepével, 1948—49ben ismét több önálló bemutatkozásról, egyéni kiállításról ad hírt a sajtó egy-egy értékelő cikke, vagy rövid híre. Gábor jani Szabó Kálmán kiállítása kapcsán olvassuk, hogy „a kollektív gondolat domborodik ki az új képzőművészeti alkotásokban"

13 — s magunk elé idézzük a művész finom, mélyen érző munkaábrázolásait, tömören kifejező szép fametszeteit. Talán nem is „kollektív gondolat", inkább őszinte emberi és művészi megnyilatkozás az értékük. Olvashatjuk Gádor Emil, Sinkó András, Kelle Sándor kiáUításainiak értékelését és nemcsak a pécsi újságban, hanem a Szabad Művészetben is elismerő sorokat találunk az itt élő művészek eredményes működéséről. Többek között megállapítja a cikkíró, hogy a pécsi szabadszervezet példát mutatott az ország valamennyi művészeti csoportjának, hisz itt az elmúlt évben is húsz kiállítást rendeztek, az állandó előadások, szabadiskolai oktatások mellett, míg másutt évente legfeljebb három-négy tárlat nyílt.

14 Kiemelkedő jelentőségű volt a kiállítások sorában Dési Huber István festőművész és Vedres Márk szobrászművész alkotásainak közös bemutatása, A megnyitót Pogány Ö. Gábor, a Fővárosi Képtár igazgatója tartotta a nagyszámú, érdeklődő köizönség előtt. Ezeket a tárlatokat, ha szerény külsővel is, de mindig kísérték katalógusok s a megnyitók ünnepélyességét gyakran zenei vagy irodalmi műsorok emelték. 13 Dunántúli Napló, 1948. akt. 17. Beszélgetés Gábor jani Szabó Kálmán festőművésszel. 14 Szabad Művészet, 1949. III. sz.