Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Mándoki László: Dél-Dunántúli lábbeliábrázolások a XIX. sz. elejéről

262 MÁNDOKI LÁSZLÓ 3. kép. Szárnyascsontból készült gatyamadzaghúzók. Fent: Pécs 62.91.1 Cún, Baranya m. H: 171 mm. Lent: Pécs 56.10.1 Kovácshida, Baranya m. H: 151 mm. (Foto: Nádor Katalin) vonatkozó egyéb, még közöletlem adatokkal együtt. A szegényes irodalom után gazdagnak tű­nik a 2. térkép anyaga, amely a gatyamad­zaghúzók országos elterjedtségét hivatott do­kumentálni, pedig nem. is teljes, még a mú­zeumokban őrzött anyag sein, szerepel rajta egészen 7 (lásd a 6. jegyzetet is). A tárgyak használatáról nincsen különö­sebb mondanivalónk, talán annyit jegyezhet­nénk meg, hogy rendeltetésszerű használatu­kon kívül elvétve asszonyok is használják kontytekerőfául, továbbá a használaton kívül került díszített; darabok kedvelt játékszerei a gyermekeknek. A mai alsóruhákba, ha szükséges, biztosító­tűvel búzzák bele a madzagot, vagy a gumit, mint ahogyan a 2. térképen Dorog vidékén feltüntetett fém gatyamadzaghúzók nagyré­sze is vastagabb drótból hajlított, biztosító­tűhöz hasonló eszköz. A viselet polgáirosulásával egyre inkább je­7 A szövegben és a képanyag között nem szere­pel két csontból készült tárgy, ezek teljesen kima­radnának ismertetésünkből, ha itt nem szakítanánk helyet számukra: Budapest 39072 Esztergom m. H: 117 mm. Budapest 131225 Ismeretlen helyről H: 138 mm. — ugyanis (érthető okokból) az országos elterje­dést bemutató térképen sem kaphattak helyet. lentőségüket vesztik a régi, hosszú és vi­szonylag széles gatyamadzaghúzók, amelyek­nek főleg akkor volt még szerepük, amikor parasztok, pásztorok egyaránt hordták a sok­szeles bőgatyákat, amelyeknek koreaiba álló­nap fűzhették volna a madzagot holmi csutka biztosi tótűvel. Tanulmányunk célja azonban a díszített ga­tyamadzaghúzók népművészeti (pásztoirművé^­szeti) jelentőségének felmérése, így tehát tér­jünk vissza erre a kérdéskörre. A díszített tárgyakról készült fényképeket az alábbiakban díszítőtechnikák szerint cso­portosítottuk, a formai tipizálásnak nincsen különösebb értelme: úgy tűnik, hogy a ren­4. kép. A fából készült gatyamadzaghúzók jel­lemző keresztmetszetei deltetésnek megfelelő alapforma részleteit a készítők teljesen egyénien, ötletszerűen dol­gozták ki, bár lehetséges, hogy az anyag sza­porodásával (amire azonban néni nagyon szá­míthatunk) felállíthatunk majd valamilyen rendszert, formai tipológiát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom