Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához

A SZIGETVÁRI MÚZEUM TÖRTÉNETE 221 tartotta, ébren az 1867^ben Szigetváron meg­alakult Olvasó Egylet. 20 Az, egyesület Kos­suth Lajost választotta díszeinökévé, aki Tu­rinból megrázó soraival megjelöli az utat, amelyen az. egyesületnek haladnia kell, s em­lékezteti a szigetváriakat az elmúlt idők hő­siességére, helytállására, a Habsburgok csa­lárd politikájára. 21 Mozgalom indult egy Zrínyi szobor felállí­tása érdekében, de az alig 5000 lélekszámot meghaladó Szigetvár magára maradt. A gyűj­tés néni vált országossá, maguknak a sziget­váriáknak kellett a oélt elérniök. Évek teltek el, míg a szobor* helyét sok huzavona után kijelölték. A vár nem jöhetett számí­tásba, mert magántulajdon s a grófi gazdál­kodás köízipontja volt. Ezért került az 1878­ban felállított oroszlán szobor Szigetvár fő­terére, a Zrínyi térre. 22 Indokolták ezt nem­csak azzal, hogy a főtér a legalkalmasabb hely erre a célra, hanem azzal is, hogy a néphagyomány erre a helyre teszi Zrínyi halála helyét. Ebben az időben az országban már sorra megalakultak a múzeum egyesületek, kisebb és nagyobb gyűjteményekkel kiállítások nyíl­tak meg, s megindultak a helyiArténeti gyűj­tések. Mindez Szigetváron nem történhetett meg. Nem. volt olyan személy, aki az ügyet szor­galmazta volna. A gondolat ugyan többször felmerült az emléktárgyaik összegyűjtésére, azonban a megvalósulásig nem jutott el. A vári munkák során bizonyára felszínre került néhány tárgy, sok ágyúgolyó, de ezek elkallódtak. Sőt „ásatásokról" is van tudo­másunk, Vass Gyula, aki az 1885—1890-es években a szigetvári uradalom ispánja volt, a vár déli kapufolyosója alatt feiasatta a föl­det, — feltehetően ezt a helyet vélte a kiro­hanás színhelyének — sa várfalon kívül, a volt itatókűtnál is ásott. Mindkét helyről kis ezüstpénzek kerültek elő, elég nagy mennyi­ségiben, ezek középkori dénárok voltak. A munkát azonban sürgősen abba kellett hagy­nia, mert a vár akkori grófi tulajdonosa fi­gyelmeztette, hogy csak neki van jogában a várban, s azt környező területen ásni. Vass Gyula sokáig őrizte a 'kis ezüstpénzeket, de azok végül is elkallódtak. 23 20 Farkas Gyula: A szigetvári Olvasó Egylet 50 éves története. 1920. 21 Kováts Valéria: Közlemények a Zrínyi Mik­lós Múzeum levéltári anyagából. — JPM Evkönyve. 1959. 176—185. 22 Kováts Valéria: Zrínyi szobor Szigetvárott. (Művelődési Tájékoztató) 1962. április 74—81. 23 Vass Gyula volt szigetvári uradalmi ispán unokájának, Vass Bélának szóbeli közlése, amelyért ezúttal mondok köszönetet. A 900^as évek elejéin az Andrássy-birtok ispánja Mandeville Frigyes a várban egy kis gyűjteményt hozott létre, melynek anyagát a várban és annak környékén talált tárgyaikból gyűjtötte. Sajnos a gyűjteményről bővebbet nem tudunk, 24 de a háborút követő megszál­lás után az már nem volt meg. 25 Hagyományaink, köztük a Zrínyi hagyo­mányok ápolása a századforduló kirakatpoli­tikájának előterébe került. 1902-ben felállí­tották a Köröndön Róna József akkori diva­tos szobrász álló alakos Zrínyi szobrát. 26 Amikor a budapesti Zrínyi szobor 1 ügye nyilvánosságira került, Sotnogy megye elha­tározta, hogy követi a budapesti példát és Szigetváron Zrínyi Miklóshoz méltó szobrot állít. Nagy felbuzdulással megkezdték a szer­vezést, de a szoborügy végül is elhalt. Utol­jára 1906-ban a szigetvári „Délsomogy" új­ságban egy helyi újságíró vetette fel a Zrínyi szobor felállításának szükségességét. Ezzel Somogy megyében, Szigetváron, a századfor­duló Zrínyi szobor ügye lezárult. 27 1913-ban török küldöttség jelent meg a vá­rosban. Felkeresték az 1566. évi ostrom, a török hódoltság emlékeit, november 13-án emléktáblát helyeztek el a turbéki kegy­temolom falán, Szulejmán egykori sírhelyé­nél. 28 így történt, hogy Magyarországon, Sziget­váron, előbb kapott Szulejmán emléktáblát, mint Zrínyi Miklós és hős katonái. „Zrínyi emléke egy kis márványt megérdemelne," írta ekkor a „Pesti Hírlap" újságírója, fel­24 1905-ben a Vörösmarty emléktábla ünnepélyes leleplezése után: „Mandeville Frigyes ispán meg­hívta a közönséget a várban lévő Zrínyi Múzeum megtekintésére", — írja a „Délsomogy" 1905. június 18-i számában. — Majd egy iskolai kirándulás kap­csán hallunk hírt a gyűjteményről: „Mandeville Frigyes várispán fogadta a látogatókat... bemu­tatta a régiséggyűjteményt." Délsomogy. 1906. má­jus 6. — Idős szigetváriak közlése szerint Mande­ville a várban összegyűjtött mindent, amit talált, főleg sok volt az ágyúgolyó — mondják. Ezeket egy időben a bejárati kapu két oldalán helyezték el. Magára a gyűjteményre vonatkozóan ellentmondó adataink vannak, azt pontosan ma már nem tud­iuk meghatározni. Egyesek szerint sok Zrínyi két» is volt a „múzeumban." — Kováts V. gyűjtése Szi­getváron. — Németh Béla: i. m. 12. Egy „bronz­teVercsről" tesz említést, amely Mandeville gyűjte­ményében volt, 25 Délvidék 1934. IX. 16. 26 Somogyi Hírlap 1916. X. 20. — Somogyi Hír­lap 1917. II. 25. — Somogyi Hírlap 1917. VI. 29. — Lyka Károly: Budapest szobrai 1955. 45. 27 Somogyi Hírlap. 1917. VI. 29. — Somogyi Hír­lap 1917. VII. 1. — Baranya és Somogy megyék határában fekvő Szigetvár Somogy megyéhez tarto­zott 1950-ig. A megyék területrendezése után Ba­ranya megyéhez csatolták. 28 Szigetvár és Délsomogy. 1917. IX. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom