Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához

A SZIGETVÁRI MÜZEUM TÖRTENETE 219 külő lakosság erősen kicserélődött, s megcsappant.

9 Éppen a szigetvári katonaság ellátására, valamint a török városi lakosság élelmezésének biztosítására telepítették a balkáni földművas népeket a Szigetvár környéki elnéptelenedett magyar falvakba.

10 Az 1689-i visszafoglalást követően az ostrom, nélkül feladott várból a török katonaság kivonult a város török lakosságával együtt.

11 Közülük csak néhányan maradhattak itt, akik keresztényekké lettek. A török katonaság he

1lyére a várba császári katonaság költözött. Az elszállításra várakozó törökök még a város előtti tereken tanyáztak, amikor Vechi, a hódoltság után az első várparancsnok, 1689 február 11-én levelet intézett a bádeni őrgrófhoz, megkérvén, hogy járjon közbe a királynál, hogy engedje meg neki a dzsámi felásását. Ugyanis az ittlévő idősebb törökök bemondása- szerint Zrínyi Miklós téli hadjárata idején, 1664-ben, Szigetvár bégje igen megijedt, hogy a keresztény csapatok a várat esetleg beveszik és ezért, nehogy az ő kezükbe kerüljön, 14 darab legszebb ágyúját elásatta, Amíg a munka tartott, senkit a várba be nem eresztettek. A törökök állítása sze^ rint az ágyúkat a várbeli dzsámiben ásták el, igfen mélyen. Ezt az épületet neki, mint várparancsnoknak jelölték ki lakásul. Olyan feltétellel kéri az ágyúk kiásását, hogy a fele tulajdonjoga őt illesse. Vechi a történteiket azzal is valószínűsíteni kívánta, hogy rövid ottlétük alatt a katonaság több ezer golyót talált a várban. A kormány az engedélyt megadta, utasította Vechit, hogy a hadbiztos kérelme szerint kösse meg a szerződést. Biztosra, vehetjük, hogy a dzsámit felásták, s hogy a munka nem volt eredménytelen, ugyanis még ebben az évben, s a következőben többrendbeli jelentés érkezett a bécsi hadügyi tanácshoz, amelyek a törökök által elásott különféle kincsekről szólnak, amivel összefüggésben a hadügyi kormány elrendelte, hogy az ott dolgozó napszámosok bérét a szigetvári provisor fizesse ki.

12 A császáriak kapzsiságát igazolja, hogy a „felszabadított területeken" nemcsak harácsolással igyekeztek meggazdagodni, hanem még attól sem riadtak vissza, hogy Turbókon Szulejmán sírépítményét elbontsák. Az építőanyagot részben elkótyavetyélték, részben Bécsbe szállították. Vechi a hadügyi tanácshoz küldött jelentésében az elbontott 9 A XVII. sz. első felében a porták száma Somogy megyében 235 1/2, míg a század második felében már csak 106 3/4. — Németh Béla: i. m. 304. 10 Szentirmay Tibor: u. o. 11 Hal Pál: Szigetvár 1688. és 1689-ben. 1939. 12. 12 Németh Béla: i. m. 317. márványkövek értékét 3000 forintra beesülte.

13 Szigetvár gazdát cserélt: törökök helyett osztrákokat kapott. A város továbbra is a katonaság kezén maradt a XVIII. sz. közepéig, ekkor Szigetvár katonai szerepe megszűnt. A hódoltság után a megritkult lakosságú városba s a környező, elnéptelenedett falvakba új lakosokat telepítettek, magyarokat és németeket.

14 „Laknak ott magyarok, rácok, horvátok és németek. A horvátok keresztények, a rácok görög keletiek" — írja Szigetvárról Mátyásövszky Ferenc harmincados 1719-ben.

15 Szigetvár vára osztrák kaszárnya és erőd lett;. Részben átépítették, a kőbástyákat kijavították, a kötőgátakat megerősítették, de a várudvarban több új épületet is emeltek a 16 évig tartó munkálatok alatt. A XVIII. sz. végétől uradalmi gazdasági központtá vált a vár és az: is maradt az 1920-as évekig. Az új lakosság letelepedésével, a városi élet megindulásával a török templomokat hevenyészve átalakították katolikus templommá. 1788

j

ban a város főterén lévő, már építészetileg is katolikus templommá alakított dzsámi kupolájára festette Dorfmeister István Zrínyi és hős társai apotheozisát.

16 222 évre 13 Takáts Sándor: Nagy Szolimán császár sírja. (A török hódoltság korából. — Rajzok a török világból. IV.) 130—132. 14 Szentirmay Tibor: i. m. 22—23. 15 Vágner Kristóf szigetvári provizorsága alatt 1718-ban Mátyásövszky Ferenc galgóezi harmincados részletesen leírta Szigetvárt. Munkáját 1719. augusztus 2-án kiadta. Leírását közli: Németh Béla: i. m. 343—344. 10 A visszafoglalás idejében Szigetváron 2 török dzsámi volt, a várban lévő Szulejmán, — dzsámin kívül. Leonardo Anguissola olasz hadmérnök, aki a császári csapatoknál teljesített szolgálatot, Szigetvárról készített helyszínrajzában mind a kettőnek helyét pontosan feltünteti. (Wien. Kriegsarchiv. Feldakten. 1689. 1/7 fasc. 167/9. Plan vom Sigeth: Schloss und Statt Sigeth.) Az egyik a város északkeleti részén állott a mai katolikus templom (volt ferences templom) helyén, a másik a város főterén, a mai Zrínyi téren. Utóbbit 1570. körül építették a törökök, s bár nem volt nagyméretű, választékos építési módjával kiemelkedett a szokásos dzsámik közül. 1715-ben villám érte, a minaretje ekkor leomlott. A dzsámi eredeti formáját 1780-ig megtartották, akkor építették át barokk templommá. A torony 1789-ben épült. A visszafoglalás lOOi éves évfordulójára a török dzsámiból átalakított katolikus barokk templom készen állt, tetején az osztrák sassal. Dorfmeister István kupolafreskója nemcsak művészileg kiemelkedő alkotás, hanem tematikájánál fogva is figyelemre méltó, ugyanis ez az első barokk ábrázolás Magyarországon, ahol csatajelenet, harc került megörökítésre. Bár a téma világi, ezt a festő vallásos színben úgy tüntette fel, hogy Zrínyi hősiességével a kereszténységet szimbolizálta, szemben a barbár törökkel, aki földi győzelme elle-