Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Borsy Károly: A pécsi nyomdászok 1905. évi sztrájkja és következményei

A PÉCSI NYOMDÁSZOK 1905. ÉVI SZTRÁJKJA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI BORSY KÁROLY Napjaink magyar történetírásának egyik legizgalmasabb feladata a magyar szabadságharc és az, I. világháború közötti időszak eseményeinek feltárása. Különösen a kiegyezés és a dualizmus kora rendkívül szövevényes eseményhalmazának kibogozása és értékelése problematikus,

1 de ugyanígy még számos tisztázatlan kérdés vár monografikus vagy rész-feldolgozásra a magyar ipari és mezőgazdasági proletariátus ez időszakiban éledező mozgalmának történetéből. Jóllehet a szociális igazságtalanságok elleni küzdelem a történelem örökösen visszatérő jelensége, a francia polgári forradalom nemzetközi hatásán kívül, — a forradalmi mozgalmak többnyire

1 országokon belül, elszigetelten zajlottak le, s kevés, vagy éppen semmi hatást nem gyakoroltak a környező népekre. Éppen ezért különös figyelemmel kell fordulnunk az 1905-ös orosz forradalom felé, mert legújaibbkori történelmünk első olyan hatású megmozdulása, amely nemcsak a cárizmus abszolutisztikus rendszere megdöntésének előjátékát, hanem egyúttal az európai munkásmozgalmak fejlődésének döntő fontosságú állomását is jelentette. Hatásában elsősorban az az újszerű motívum, hogy a korábbi, szinte kizárólag az elnyomottak gazdasági helyzetének megjavításaira irányuló, elsősorban bérjellegű törekvésekkel szemben e forradalmat követően telik meg politikai tartalommal a 'kizsákmányolás elleni küzdelem. Napjainkban már számos értékes tanulmány látott, napvilágot az 1905-ös orosz forradalom magyarországi hatásáról

2 vagy az időszak belpolitikai életének fejlődéséről,

3 az idevonatkozó kutató és feltárási munka azon1 Ld. pl.: A Történettudományi Bizottság vitája a dualizmus kora történetének egyes kérdéseiről. Századok, 96. évf. 1962. 1—2. sz. 2 Hanák Péter: Az 1905-ös orosz forradalom hatása Magyarországon. Magyar Történészkongresiszus. Bp. 1954. 369—402. o. 3 Dolmányos István: A magyar parlamenti ellenzék történetéből. Akadémiai Kiadó. Bp. 1963. ban még korántsem tekinthető lezártnak és még sok résztanulmányra van szükség, hogy minden vonatkozásban feltárhassuk e korszak — Magyarország munkásmozgalmának fejlődésére is döntő kihatású — eseményeit. E dolgozat is egy ilyen részmunkálat kíván lenni, bemutatván az •oroszországi forradalom hullámának Pécsig ható gyûrûzését, mely végül is, — e városban példátlan méretű — forradalmi eseményben, — a Lyceum nyomda összerombolásálban érte el tetőfokát. Mielőtt azonban a tényleges eseményekre térnénk, szükségesnek látszik, hogy áttekintsük köztörténetünk megelőző időszakát, hogy világosabban láthassuk, végre is milyen erők váltották ki a népharag ilyen súlyos kirobbanását. * A század elején a magyar politikai és közéleten szinte teljes egészében a közjogi viták csatározásai uralkodtak. Ugyanakikor az, ipari és különösen a mezőgazdasági proletariátus egyre- mélyebben süllyedt a teljes nincstelenség és nyomor útvesztőjében. Ekkor nincs háború és a magyarság mégis óriási veszteségeket szenved: megindul a hazájukban megélni nem tudók, a nyomorgó tömegek kivándorlása. A század első hat évében több mint 515 000 kivándorló útlevelet adtak ki, — egyedül 1905-ben 169 ezret.

4 Az ország vezető köreit azonban ez alig foglalkoztatta. Még súlyosabb volt a helyzet Oroszországban, ahol azonban Lenin fellépése és felvilágosító munkája nyomán az elnyomott rétegek egyre számosabban tömörültek, szervezkedtek és a bolsevikok egyre

1 nagyobb hatást gyakoroltak a még politikai öntudat híjával lévő tömegekre. Az 1904. jan. 27-én kirobbant orosz—japán háború, amely a cárizmus számára oly dicstelen véget ért, csak növelte a tömegek elkeseredését és gyorsí4 Pécsi Közlöny 1906. í'ebr. 20. A kivándorló amerikai útlevelek száma: 1900 41 749 1903 88 842 1901 53 239 1904 89 672 1902 72119 1905 169 261 (!)