Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története

200 PETROVICH EDE . 14. A székesegyház előtti kőlépcsők. 1847. kisebb angyal kifaragásária, tiroli márványból. Állításunkat igazolja: 1. az a szép működési bizonyítvány, melyet számára 1782. ápr. 6-án állított ki a pécsi káptalan.'

70 2. A pécsi káptalani levéltárban fekszik egy oltár terve, mely a művész magyarázó megjegyzéseit tartalmazza, ezzel az aláírással: Antonio Giuseppe Sar tori.

71 3. Az egri érseki levéltár Sartorinak főként Pécsről kelt 5 levelét őrzi Antonio Giuseppe Sartori aláírással, melyeikbein felajánlja szolgálatait a pápai plébániatemplom ügyében Eszitenházy Károly egri püspöknek, sőt az árajánlaton kívül a márványoknak Tirolból való elszállítására is tesz javaslatot. Az első leveliben, hivatkozva ko^ rabbi munkásságára, azt írja:... il duonio di Trente', in cui esiste 1 altrae maggiore di mia opera, de amelyben megemlíti azt is, hogy sokat dolgozott Rómában ed in altre riquardevoli cittá d'Italia, lavorate) molto tempo in Tirolo ed ultiimamente nell Imperiale Regia Corte di Innsbruck,

72 Művészünk a trentói Műemléki Felügyelőség főigazgatójának, dr. Nicoilo' Rasmo-nak, kinek ezúttal mondunk előzékenységéért hálás köszönetet, szíves közlése és ThiemeBeeker: Allgemeines Lexicon der Bildenden Künstler adatai szerint főként Tirolban tevékenykedett, névszerint Pomorolo, Lavis, Gries, Novacella, Civezizano', Trento, Pressano, Ala, Castione, Pergine, Albiano, Ossana, Roverét©, Vigo< Cortesano

1

, Innsbruck helységekben. Ismeretien időben Bécsbe költözött, ahonnan 1776. körül Pécsre jött: és itt tartózkodott 1782-ig. A vonatkozó számadásokban és jegyzőkönyvekben nincs nyoma annak, hogy Sartori faragta volna ki a Káptalan utca 2. sz. ház homlokán levő Immaculata szobrot, továbbá a volt papnevelőintézet díszes kapuzatát. Bár tisztelettel meghajlunk a stílusjegyekkel is dolgozó művészettörténészek véleménye

1 előtt, ezt nem is tartjuk valószínűnek, mert az Immaculata, szobor szerves része az állatta levő Givovics-címer. Már pedig