Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története

196 PETßÖVICH EDE met, noha a gyűlésen maga Koller József elnökölt. Az áthelyezés okának megállapításában megerősít a szemtanú Koller kijelentése: Monumentum, istud est sacellum, in quod operáé, dum. aedium Sacmarianarum Templi Cathedralis Turri a, meridie adnaeirentium matériám egeirerent, inciderunt. (Prolegomena 25. lap.) Sacellum, istud ... nonnisi revuls,is aedium; Sacmarianarum fundamentis sit detectum . . . Non multo post detectum hoc sacellum, dum iuxta struendis aedibus fundamenta iaoerentur, tredecim sepulchra e Romanis lateribus facta deprehendimus. (Prolegomena. 33. lap.) Ал épület új elhelyezése' új terv készítését tette szükségessé. A terv megváltoztatása nem történhetett meg nagy lelki küzdelem nélkül. Ha az eredeti tervhez ragaszkodtak volna, akkor a sírkamrát kellett volna föláldozniok. Ha viszont az épületet helyezik át, a középkori kápolnát kellett megsemmisíteni. Mert azt el kell ismerni, hogy a kápolna csökevénykénit hatott volna a torony mellett és zavarta volna a székesegyház összképét. Ha ma sajnáljuk is a középkornak ez eredeti hírmondóját, még jobban sajnálnák, ha a festett sírkamrát kellene leírásokból, esetleg romjaiból és csonkjaiból ismernünk. A tervező személyének kinyomozásához rendelkezésünkre áll ugyan még egy tervrajz, mely már az új, a toronytól független épület 'homlokzatát ábrázolja (9. sz, kép). Azonban ez a terv mind a két építész, nevét tartalmazza. Nem lehet belőle' megállapítani, hogy a terv szerzője Krammer-e, aki azt rajzolta, vagy pedig Sartori, aki hitelesítette. írásos adatok hiányában, tehát csak következtetésekre' vagyunk utalva, de ez a következtetés megerősíti a helyi hagyományt: Sartori terve szerint épült föl a levéltár. Krammeir János ugyanis 1783. január 19-én negyven éves korában tragikus körülmények között, két nappal fia, ugyancsak Krammer János, halála után elhunyt. Tehát már nem ő az a murariorum magisteir, akit 1783. július 14-én az épület belső beosztásának megbeszélésére a káptalan meghívott. Sartori 1783. évi pécsi tartózkodása kissé vitatható. Egyetlen egy adat áll csak rendelkezésünkre, melyből kitetszik, hogy Sartori 1783-ban is volt Pécsett, de ekkor a forrás szerint csak a Corpus-kápolna oltáráról tárgyaltak, nem pedig a levéltári épületről.

55 Súlyosabban esik latba, hogy 1783-ban Sartori 1370 frt-t vett föl a székesegyház pénztárából, mely összeg nem vonatkozhatott tisztán az oltárra.

56 Sartorira utal a már említett utolsó tervrajz is, melynek szépségét a fénykép (9. sz. kép) távolról sem érzékelteti. Az eredeti rajz lenyűgözően szép. Rokokó ós copf keveréke nyüzsgés, zsúfoltság nélkül. A szobrászmunkák sorozata tüstént elárulja, hogy szobrászépítész, munkája. A. hetven éves mester útja ekkor már Pécsről kifelé vezetett, De ezekkel a szobrokkal mintha megtoldani szerette volna pécsi tartózkodása idejét. Bármennyire is megragad ennek a tervnek a szépsége, szívből örülünk, hogy nem valósult meg a székesegyház szomszédságában. Ha nem is nyomhatta volna el a székesegyházat, zavarólag hatott volna ennek élvezésében. Teljes elismerés illeti az illetékeseket, hogy nem lettek e terv rabjai, hanem legyőzve önmagukat meggátolták kivitelezését. Magunk sem hinnők el, hogy ezt az épületet valaha a székesiegyház mellé szánták, ha a rajz nem viselné hátlapján a minden kétséget eloszlató egykorú megjegyzést: Projecta et delineationes arcensis aedificii, a várbeli épület tervei és rajzai. Maga a terv 90 cm hosszú és 60 cm, széles színezett rajzlapon egy 26 öl nagyságú épületet ábrázol. Az alagsor nem tüntet fel semmit, amiből kriptára lehetne következtetni. A közepére pincét, a déli részben, raktárt terve zett a szerző. A földszint 4 bejárata a harangozok, karkáplánok és levéltáros lakásaihoz vezetett, Az erkélyes emelet (hármas rizaiit) beosztásához hiányzanak a közelebbi adatok, Érdekes a bolthajtásos átjáró, mely ugyan nem került kivitelezésre és így az épületet rövidebbre fogták, de tíz év múlva mégis testet öltött mai alakjában. A díszítő elemek közül egyedül a timpanonban elhelyezett háromszög (Szentháromság szimbóluma) utal az épület egyházi jellegére. A többi díszek, szobrok mind az építészet jelvényeit és eszközeit (libella, mérce, szögmérő, távcső, körző) mutatják be. Ez a terv. nem alkothatta hosszú vita tárgyát, mert 1783. július havában már a mai, tehát, a lerövidített épület belső beosztását állapítják meg. E határozat szerint az épületet a következő helyiségekre osztották: a) Alagsor: (északról kezdve) kripta, pince, raktár. b) Földszint: harangozok lakása,, két káplán szobája konyhával, a déli végen a káptalani jegyző lakása, c) Emeleten : levéltárosi dolgozó szoba, káptalani levéltár, lépcsőház, szentszéki gyűlések terme, könyvtár.

57 (Ma is ez a helyzet, kisebb falbontástól eltekintve, de az emeleten ma a, levéltár helyét a ruhatár, a könyvtár helyét pedig a levéltár foglalja el.)