Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)
Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története
A KÁPTALAN LEVÉLTÁR ÉPÜLETE 193 10. Fölvételi rajz a keleti várfalról és a mai épületről oltár elkészítését, valamint a hajóban két új oltár fölállítását szorgalmazta. A káptalant is saját érdekei vezették. Hisz a hites levéltár biztosítása nemcsak gondokat okozott, hanem anyagi érdeket is jelentett, A munka kivitelezése tehát húzódott és a káptalannak még 1774. december 4-én is sürgetnie kellett a püspöknél az építkezés megindítását. 36 A püspök előrehaladott korára hivatkozva hárította el magától a helyreállítás megkezdését és 1775. jan. 23-án közölt válaszában újból kifejezésre juttatta elhatározását, hogy a Corpus Christi kápolnát ki akarja festetni, továbbá ugyanitt egy márvány oltárt kíván felállíttatni, a hajóban tervezett két márvány oltáron kívül. 37 Sajnos, a források nem részletezik, új oltárról volt-e szó vagy pedig a Szathmári tabernákulumról, mely — mint láttuk — 1748. óta a sekrestyében volt felállítva. Az 1776. év sem lendítette ki a levéltári épület ügyét holtp ont járói, bár két: olyan adatot őrzött meg számunkra, melyek az építkezés további sorsát burkoltan jelzik. 1776. február 3-án az őrkanonok bejelententette a káptalannak, ' hogy a székesegyház épületei ai helybeli kőművesek hozzánemértése következtében szerfelett hiányos állapotban vannak. Javasolta egyúttal, hogy a szemrevételezés elkészítése érdekében hívják meg a pillanatnyilag Nagyszombatban tartózkodó Sauer József építészt. 38 Meglepő a helybeli mesterek szokatlan lebecsülése. Még meglepőbb, hogy a tervezett munkálatok; elvégzésére nem a helyszínen tartózkodó Krammer Jánost bízták meg, aki pedig a, pécsi dömés-templom építésénél 39 épp úgy, mint a levéltári épülettel kapcsolatosan alapos szaktudásának tanújelét adta. Egyébként az, említett szövegből néni tűnik ki, hogy az őirlkanonok a levéltári épületre gondolt, de valószínű, mert a székesegyház gazdasági épületeihez nem volt indokolt egy messzi idegenben lajkó szakértőt meghívni. Annyi bizonyos, hogy Sauer járt Pécsett, tiszteletdíját föl is vette, de ismeretlen, mire vonatkozott szakértői tanácsa, 40 Még rejtélyesebb a káptalan 1776. nov. 26. határozata: a székesegyház két mellékoltáránál dolgozó szobrászokat, kőfaragókat és egyéb alkalmazottakat szerződésüknek megfelelően ki kell fizetni annak ellenére 1 , hogy időközben betegeskedtek és a kitűzött időnél később fogtak munkához. Munkájuk végeztével vissza kell őket küldeni Bécsbe. 41 Alig lehet kétség, hogy a, jelen esetben is a. diadalívhez tervezett két márvány oltárról van szó. Az is valószínű, hogy ezúttal csak oltárok felépítményén dolgoztak a fent említett munkások, de nem a, szobrokon, me^ lyekre Sartori József 1778. december végén kapott .megbízást. Kérdéses azonban, hogy a visszaküldött bécsi szobrászok között ott volt-e Sartori is, Sartori első pécsi tartózkodási ideje meghatározására azért; volna szükség, mert ebből lehetne megállapítani, ki befolyásolta Krammert az 1777-ben elfogadott terve ki13 J. P. Múzeum
