Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története

A KÁPTALAN LEVÉLTÁR ÉPÜLETE 181 Pethő kanonok 1782. évi jelentése: még a mohácsi vész előtt építettek itt egy kápolnát, mely Pethő szerint a gyengébb alapozású tornyot volt hivatva biztosítani.

14 Szőnyi és Gosztonyi tényleg itt kereste

1 az Aranyos Mária-kápolna helyét, mely nézethez mi is szívesen csatlakozunk annál inkább, mert Koller, aki ismerte az 1752. évi leírást, ennek tudósítását nem tette magáévá, hanem Oláh véleményét fogadta el.

15 Az 1735. évi műleírás ellentétes hely megállapítása csak annyit bizonyít, hogy az Aranyos Mária-kápolna emléke mély nyomokat hagyott a nép lelkében, kiszorította a székesegyház körüli összes többi kápolnák nevét a köztudatból. A kőmívesmester ennek a téves köztudatnak lett áldozata, azért azonosította a középkori kápolnát az Aranyos kápolnával. Ugyanezt kell mondanunk az 1752. évi leírás ismeretlen szerzőjéről, aki bár pap volt, mégis nézetét csak a helyi tradícióra alapította, amint leírásának több részlete is ellen nem őrzött hagyoimányom alapszik. Perdöntő különben e kérdésben, hogy az 1503. évi forrás szerint az Aranyas kápolnában 8 oltár állott. Viszont a középkori kápolnában nyolc oltár el sem fért. Ezért tervezett ide 1780ban a tervező csak három oltárt. A Szent Móric és társairól elnevezett kápolnáról öt okmány beszél, négy az alapítás évéből, 1428-ból és mind a négy azt állítja, hogy a székesegyház közelében, prope ecclesiam állt.

16 Az 1470. 'évi forrás a Móric-kápolnát iuxta ecelesíiam, a székesegyház mellé helyezi.

17 Mégsem merjük ezt a kápolnát sem azonosítani a középkori kápolnával, mert 1. a középkori kápolna a román stílus érett formáit mutatja, míg 1428-ban, amikor a Móric-kápolnát építették, már nem román stílban építettek. 2. A Móric-kápolnát azért alapították, hogy benne előadásokat, prédikációkat tartsanak az akkori idők eretnekmozgalma, a patarénusök ellen. Tehát nagyobb befogadásai létesítménynek kellett lennie. A Szent Mihály-kápolnával való azonosítás sem igazolható. Az egyetlen, 1500. év körüli időkből fentmaradt adat arról értesít, hogy ez a kápolna a székesegyház déli oldalához volt építve, azonban közelebbi részletek hiányoznak és így határozott véleményt helyéről mondani nem lehet.

18 Amilyen meddő maradt a középkori kápolna nevének meghatározása, olyan meddő a kísérlet, hogy az ismert nevű középkori kápolnák nevéből következtessünk ennek a kápolnának a korára. Az 1332—34. évi pápai tizedjegyzékben 3 kápolna neve fordul elő: az Ilona, Jakab, Katalin kápolnák, Azonban sem a tizedjegyzék, sem a későbbi források néni közölnek e kápolnáikról olyan részlete^ ket, melyek alapján elhelyezésükre következtetni lehetne. A középkori kápolna nevének fölkutatása mellett nem, kevésbé fontos annak a megállapítása, mii volt az oka annak, hogy e kápolnát éppen ide. a székesegyház DK tornya mellé építsék? Már Gosztonyi is összefüggésbe hozta a kápolnát az alatta fekvő őskeresztény sírkamrával: ,,Mivel a festett sírkamra is éppen ezen a helyen fekszik, alaposan feltételezhető, hogy ez a középkori kápolna tulajdonképpen a festett sírkamra földfeletti kápolnájának helyén épült és annak továbbélése, emlékének tudatos megőrzése. Egyébként szervetlen hozzáépítése a délkeleti toronyhoz alig volna megmagyarázható. Az első festett sírkamra földfeletti sírkápolnája tehát még a templom építésének, illetve a keleti toronypár kialakulásának idején is állott, azaz rendeltetése még érzékelhető volt akikor, amikor a székesegyház végleges formája kifejlődött."

19 Hogy a kápolna nincs pontosan a sírkamra fölé építve, annak egyszerű a magyarázata: északi falával, mely tulajdonképpen a torony déli fala, igazodnia kellett a toronyhoz. Nem szabad-e azonban egy lépéssel tovább mennünk, illetve néhány méterrel mélyebbre néznünk? Akik a középkori kápolnát építették, talán nemcsak a cella miemoriae-t akarták pótolni, hanem tudták azt is, hogy a cella memoriae alatt egy őskeresztény sírkamra is lappang. Feltevésünket két körülménnyel véljük valószínűsíteni: 1. A pécsi székesegyház tudvalevőleg Szent Péterről van elnevezve. Miért éppen Pécs kapta Szent Pétert védőiszientül? Bizonytalan ugyan, hogy Szt István milyen sorrendben szervezte meg a magyar püspökségeket, bizonyos azonban, hogy Pécs nem volt az első. Legjobb esetben a 4. vagy 5. helyet foglalja el Esztergom, Veszprém, Győr, esetleg Kalocsa után.

20 Nem játszott-e be a névadásba a pécsi sírkamra, melynek főfalán a két f őiapostol, Péter és Pál látható a mai napig? 2. Koller megjegyzése is arra enged következtetni, hogy akikor, amikor a kápolnát építették, a sírkamra födémének megerősítése végett egy hatalmas követ raktak a boltozat fölé. Tehát tudták, hogy a helyszínen egy emberi alkotás rejtőzik. Equidem nihil dulbito — írja Koller — dum Sacmariainae aedes construerentur, operas in illud incidisse; at coniçio neglectum esse ab üs et