Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)
Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története
A KÁPTALAN LEVÉLTÁR ÉPÜLETE m 3. Tollrajz Pécs ostromáról. 1687. ismeretlen kőmíves készített az egyházi épületek akkori állapotáról. A több oldalra terjedő műleírás a kápolnáról a következőket írja: „A déli torony mellett romok sora látszik, melynek alsó szintjén két kápolna, köztük az egyik a Boldogságos Szűz Aranyosnak mondott kápolnája. Itt 3 oltár volt és benne a lelkészek naponként énekes misét mondtak. Boltozata most is ép, mert azt 6 kőoszlop támasztja alá. A másik kápolna boltozata nemrég beomlott. A épület összesen 20 öl hosszú, 4 és 2/6. öl széles. A faliak sérültek, egymástól szétválnak és 15 darab mázsás vasrúd volna szükséges összefogásukhoz." 2 3. Egy egyházi bizottság, melynek ülésén maga a püspök elnökölt, 1762. december 29én elrendelte, hogy a székesegyház jobb oldalán álló falakait egészen a kápolnáig le kell hordani, de a kápolnát helyreállítva fönn kell tartani a székesegyház kellékeinek elraktározására. 3 4. Hermanng pozsonyi mérnök térképe a szóbanforgó helyen a bejárat két oldalán 1—1 ikeraiblakos helyiséget tüntet föl. A rajzból, de a hozzáfűzött magyarázatból is (rudera intégra, quae in altum prostant: ép romok, melynek falai állnak) arra kell következtetnünk, hogy a kápolna 1754-ben még elég jó állapotban állt. Ugyanezt tanúsítja Koller is: „Annak a kápolnának a nevét, mely a DK toronyhoz csatlakozott és amelyet 1777-ben romboltak le, nem tudom. Azt gondolom, ez volt a Holtak kápolnája," 4 Kollernek, valamint az 1736. és 1752. évi leírásoknak 5 ' 6 az értesítése, hogy a kápolna aljából csontok és sírkövek bukkantak elő, azt a gondolatot keltheti, hogy a kápolna alatt kripta is volt. Fokozza ezt a gyanút az az alaprajz is (8. kép), mely más színnel jelzi a régi és más színnel az új falakat. Már pedig itt a kripta régi falként van föltüntet v Kétségtelen, hogy a kápolna alatt holtak voltak eltemetve. De ebből még nem következik, hogy ott kripta, temetkezés céljára kialakított helyiség lett volna. A holtakat egyszerűen a kápolna padlózatába sülylyesztették. A kápolna szintjének megállapításában ugyanis nem oszthatjuk Szőnyi nézetét: „A (mai) sekrestye és a Szathmári kápolna szintje azonos volt." 7 Az említett homlokzati rajz ugyanis a kápolna szintjét a mai plató vonalán mutatja és nem a sekres12»
