Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története

A PÉCSI KÁPTALANI LEVÉLTÁR ÉPÜLETÉNEK TÖRTÉNETÉ PETROVICH EDE A pécsi székesegyház előtti teret keletről lezáró Káptalani Levéltár épülete kereken 180 esztendős és így nem nagy múltra tekinthet vissza. Ha azonban létrejöttének előzményeit is figyelembe vesszük, a távoli középkorba vezet vissza és éppen a pécsi vár kialakulásáról tár föl fontos részleteket. A pécsi vár legrégibb ábrázolásai, Hauy és Hermanng helyszínrajzai az 1687., illetve az 1754. évből, (1., 2. számú kép), még nem ismerik a mai épületet. Helyén a belső vár falait jelzik. Ellenben a mai épülettől kb. 7 méternyire

1 nyugatra, szorosan a székesegyház DK tornya déli falsíkjához csatlakozva mindketten egy nagyobb építmény romjait A helyszínrajzok nem említik ennek a romos épületnek a nevét. Azonban más, XVIII. századi források Szathmári palota, aedes Sathmarianae, néven emlegetik és eredetét Szathmári György pécsi püspöknek (1505— 1521) tulajdonítják. Szathmári építkezéseinek emlékét egykori titkára, a neves történetíró, Oláh Miklós őrizte meg számunkra.

1 De tárgyi bizonyítékai is vannak építő tevékenységének: címerével ellátott ajtókeretek, melyek ma a Kőtárban láthatók, és a mai Corpus Christi kápolna márványoltára. Azonban nemcsak Szathmári itteni építkezésének maradtak nyomai, hanem korábbi, középkori építkezésekről is van tudomásunk. Egy 1780. körül készült és ez épületromok helyreállítására irányuló homlokzati rajz (4. sz. kép) az épülettömb északi végén, közvetlenül a DK torony mellett egy román stílű kápolnát átarázol. Nyilvánvaló, hogy ezt a kápolnát nem a XVIII. századi tervező találta ki. Az sem szorul bővebb igazolásra, hogy e kápolna nem a reneszánszkori Szathmári püspök alkotása. 1. Részlet Hauy tárképéből. 1687. 12 J- P. Múzeum