Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Huszár Lajos: Négy éremlelet Baranya megyéből

NÉGY ÉREMLELET BARANYA MEGYÉBŐL HUSZÁR LAJOS A szerencsés véletlenek révén, vagy talán inkább a technikailag fejlődő intenzívebb földművelési munkák eredményeként, az utóbbi években a zárt éremleletek felbukkanása örvendetes módon gyarapodott, a megelőző évek vagy évtizedek átlagos eredményeihez viszonyítva. E zárt leletek becses anyagot szolgáltatnak elsősorban az éremtana és gazdaságtörténeti kutatás számára, összetételük, statisztikai adatai pedig az egykorú pénzforgalom leghűségesebb tükörképét nyújtják. Ilyen szempontból figyelemre méltó az

1 a négy éremlelet is (1. kép), melyek 1960—1962. évek folyamán kerültek elő Baranya megye keleti felében és a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrizetében kerülnek ezúttal feldolgozásra. Az, egyes leletekre vonatkozó adatok és a feldolgozásukból levonható következtetések ismertetése után közöljük a, részletes leletlajstromot is. I. ШЬ.дг£__(Депár-lelet). Időrendben legkorábbi a szőlőforgatáskor felbukkant babarci lelet, mely 135 darab magyar dénárból áll. A pontos lelőhely Babarc-Kisszőlő és a leletet Tóth Ilona szolgáltatta be 1961. július 1-én. Az érmek főként I. Mátyás—

II. Lajos korabeli madonnas dénárok, mindössze csak 8 darrab származik I. Ferdinánd korából, melyek közül az 1531. évi veretű 2 darab körmöci dénár képviseli az, utolsó évszámot és egyben jelzi a lelet körülbelüli elrejtési idejét. A lelet tehát a mohácsi csatát követő évek zavaros eseményeinek köszönheti létezését;. Kevésbé jómódú ember vagyonkája lehetett ez az éremkincs és ezt a lelet szerény mennyiségén kívül az elrejtés módja is igazolja. Az érmek ugyanis egy 15 cm hosszú állati lábszárcsontba (2. kép) voltak elrejtve és az ilyen elrejtési módra kisebb leletek esetében számos analógia hozható fel. A lelet példányai közt numizmatikai szempontból I. Ferdinánd 1529-i jegynélküli 2 denára figyelemre méltó, 1, kép. Baranya megyei éremlelő helyek 2. kép. A babarci dénár leletet rejtő állati lábszárcsont