Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kiss Attila: A mohácsi késő-középkori vaseszköz lelet

A MOHÁCSI VASESZKÖZ LELET ЮЗ 5. kép. Eke-ábrázolás 1456. lehet teljes biztonsággal meghatározni. Kovács László szerint'„a váltóekéknek soha sincs két szarvuk, hanem csak felül kettéágazó egyes szarvuk."

13 A címerben ábrázolt ekének — kétséget kizáróan — két szarva van, tehát a,zí eke Belényessy Márta véleményével

14 egybehangzóan négyszöges szerkezetű, kerülő típusú eke lehetett. A székelyderzsi templom egyik, a XV. század második felében készült oszlopfőjén László Gyula 1947-ben faeke ábrázolást (6. kép) fedezett fel és megállapította, hogy a legrégibb székely faeke ábrázolás szerkezetében megegyezik a néprajzi anyag Csiksizentmártonból ismert négyrészű váltó-ekéjével.

15 Kovács László a váltó-, és kerülő-ekék Kárpát-medencei néprajzi anyagában való elterjedését vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a XIX. század végén váltó-ekét csak a Székelyföldön használtak.

16 Mivel a XV. századi két ekeábrázolás kö6. kép. Székelyderzsi oszlopfő eke-ábrázolása László Gy. után. 13 Kovács L., Népr. Ért. 29(1937) 21. 14 Belényessy M., Ethn. 66(1964) 400. 15 László Gy., Ethn. 62(1951) 167—159. *

6 Kovács L., Népr. Ért. 29(1937) 42. zül László Gyula a váltó-ekét a székelyderzsi ábrázolásban ismerte fel, Belényessy Márta a királyi oklevélen megfestett ekét kerülőekének tartja; azt a következtetést lehetne levonni, hogy a kerülő-, és váltó-eke XV. századi elterjedése esetleg hasonló lehetett a néprajzi anyagban megfigyelt XIX. századi állapottal. Annak a kérdéskörnek eldöntését, hogy a XV—

XVI. században elterjedt volt-e már a kerülő-ekei, továbbá, hogy a Kárpát-medencei XV—

XVI. századi ekékre hiteles ábrázolásnak tekinthető-é az okleveles ábrázolás — elsősorban régészeti adatok értelmezésére kell bíznunk. A Mohácson talált mindkét ekevas köpűs, szimmetrikus alakú. Az ilyen ekevasakat fejre úgy illesztették rá, hogy a köpű nyitott része alulra kerüljön.

17 Kovács László néprajzi megfigyelése szerint ,,a váltó-ekék jellemzője elsősorban ... a váltható kormánydeszka és ennek megfelelően a szimmetrikus ekevas . .., kerülő-ekéknél a kormánydeszka fix, ott elégendő, ha csak jobb felől van szárnya a vasnak, sőt célszerűbb is így, mert a baloldali szárny úgyis hiába hasítaná a földet, a kormánydeszka azt nem vetné ki, mert a csoroszlya pontosan a vas középtengely-irányában szeli a földet, a kormánydeszka pedig csak a leszelt talajszelvényt dobja ki".

1

? Ezért „szimmetrikus papucsokat csak váltó-ekéken találunk, kerülő-ekéink mind aszimmetrikus vassal rendelkeznek."

19 E néprajzi, technikai megfigyelés figyelembevételével a mohácsi ekevasakat esetleg váltó-eke szerkezetű ekére erősítve használhatták.

20 Ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy a horvátországi néprajzi anyagból ismert a váltó-ekénél primitívebb ún. ralo (vagyis túró-,) eke is. Ez a típus négyszögletes szerkezetű, ekevasa szimmetrikus, egy szarva van, de a váltó-ekével szemben nincs csoroszlya ja és kormány deszka ja.

21 Ezzel az ekével hosszában és keresztben szántják fel a felszántandó területet. Elsősorban Hercegovinában és a Karszt területén elterjedt, de korábbi adatok szerint Szlavóniában is használták. A mohácsi lelet tálalója a talált tárgyakat teljes egészében beszállította a múzeumba, 17 Vakarelszki Ch., Népr. Ért. 23(1931) 68. i8

Kovács L., Népr. Ért. 29(1937) 21. 19 Kovács L., i. m. 43. 20 Vö. ifj. Kós K., Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának faekéi. (Erdélyi Tudományos Füzetek 207.) 13. 21 Bratanié, В., Orace Sprave u Hrvata (Zagreb 1939) 99.