Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Bándi Gábor: Adatok Baranya megye Árpád-kori településtörténetéhez

ADATOK BARANYA MEGYE ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ BANDI GÁBOR A hazai középkori falukutatással foglalkozó irodalomban igen kevés adatot találunk a Dél-Dunántúl, illetve Baranya megye viszonylatában, melyek e terület Árpád-kori falvainak régészeti emlékeit mutatnák be, vagy csak érintenék is, legalább topográfiai szempontból. Baranya megyére vonatkozólag néhány kisebb, jelentés szerű közlést nem számítva,

1 a következőkben foglalhatjuk össze az ilyen irányú kutatást. Az első történeti és topográfiai adatokat Németh Bélától ismerjük a Várady-féle megyei monográfiában.

2 Fullajtár Ernő ugyancsak úttörőként végzett a megyére vonatkozó kutatást, összegyűjtve a török időkben elpusztult baranyai falvak jegyzékét és legfontosabb irodalmát.

3 Dorribay János az Árpád-kori temetők anyagának közlése mellett, a terepbejárások alapján meghatározta a faluk helyét is.

4 Parádi Nándor, a pécsi Téttyén végzett ásatások eredményeit közölte, koraközépkori házról és kemencéről számolt be.

5 Gállos Ferenc, Pécsvárad kialakulásával foglalkozva, bár régészeti bizonyító anyaggal nem dolgozott, az okleveles anyag alapján meghatározta az Árpád-kori falu helyét.

6 A Pécsvárad vidékének XIII—

XV. századi útvonalait térképre vetítve, számos jelentős baranyai falu helyzetét is megemlítette.

7 Papp László, a mohácsi csata pontos helyének meghatározásával kapcsolatban a for1 Papp L., Arch. Ért. 90 (1963) 308. (171. XXVI;) Somberek.; uo. 308. (167. XXVI;) Majs. 2 Várady F., Baranya múltja és jelene. II. (Pécs. 1898.); Bandi G., Arch. Ért. 90 (1963) 297. (56. XXVI;) Turony. 3 Fullajtár E., Baranya vármegye eltűnt helységei. (Pécs, 1942.) 4 Dorribay J., Árpád-kori temetők Baranyában I—II. JPMÉ. 1960—41961. 135—., 69—.; Sorsunk 1.3^ (1941). 225—. 5 Parádi N., JPMÉ. 1958. 129—. 6 Gállos F., JPMÉ. 1960. 159—. 7 Uo. 167. rásokra és az azokat hitelesítő terepbejárásokra támaszkodva, több olyan falu egykori helyét határozta meg, melyek a hódoltság alatt pusztultak el véglegesen. (Bácsfalu, Lajmér, Nyárád, Merse.)

8 E néhány publikáció mellett azonban az elmúlt évek leletbe jelentései és terepbejárásai számos olyan lelőhelyre hívták fel a figyelmet, ahol a különböző földmunkák középkori települések emlékeit bolygatták meg. Ezek kapcsán több Árpád-kori falu pontos helyét sikerült meghatározni. Néhányon hitelesítő feltárást is végeztünk.* Ад alábbiakban néhány falu földrajzi helyzetéről, fekvéséről, továbbá a felszíni nyomokból levonható településtörténeti következtetésekről számolunk be. Györf f y György : Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza című műve lehetővé teszi az újonnan megismert lelőhelyek néhányának régészeti úton való azonosítását is a korabeli adatokban névszerint szereplő középkori falvainknál.

9 Dinnyeberki—Boldogasszony fa dűlő.

10 (1. kép.) A Pécstől Ny-ra fekvő Dinnyeberki község határában, a faluból déli irányba indul a Boldogasszonyfa dűlő. A falutól kb. 1,5 km távolságra egy hosszú dombvonulaton fut; a földút, melynek jobb oldalán, a domb gerincén és Ny-i lankáján láthatók az egykori falu nyomai. A dombot nyugatra egy hosszú völgy kíséri, az un. „Malom, illetve Gyürü patak" völgye. A nagymennyiségű felszíni leletanyag nagyobb foltokban mutatkozik, főleg a dombnak a patak felé néző peremén. A temp8 Papp L., JPMÉ. I960. 202. * Az itt tárgyalandó településtörténeti adatok természetesen csak egy részét képezik a Janus Pannonius Múzeum ilyen irányú munkájának. 9 Györffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. (Bp, 1963.) Baranya megye. 10 A lelőhelyre vonatkozó dokumentáció a Janus Pann. Múzeum Adattárában van. (Dinnyeberki.) 10*