Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)
Gebhardt Antal: A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata
10 GEBHARDT ANTAL lisztafaj, továbbá sok ősrovar- és atkaféle csoportosul. A barlangokban igen sok a penészgomba, mely a gombaevő szervezeteket gyűjti egybe. Ezek közül különösen néhány rablócsiga-faj, bogarak, légylárva, ősrovar, atka említhető. A mennyezetet, a leghátsó üregekig helyenként nagy számban a denevérek: különböző fajai lepik el, ezek viszont a bennük élősködő parazitáiknak adnak letelepedésre kedvező alkalmat. A vízi szervezetek egyrészt kövek alatt, illetőleg oldalain, másrészt a fövenyben élnek. Kő alatti életmódot folytatnak; például a vak Egysejtűek — Protozoa A barlangokból előkerült egysejtűek túlnyomó többsége olyan fajokat képvisel, me^ lyek a külszínen is mindenütt előfordulnak s csak a gyölkérlábúak (Rhizopoda) között ismerünk néhány nemet (Difflugia, Trinaema), amelyek kizárólag föld alatti életmódot folytatnak. Az állatvilág eme legapróbb képviselőinek a barlangokban való elterjedése nem lehet meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a barlangok bejárati nyílásain át a szél —, a sziklarepedéseken és hozzáférhetetlen garatokon keresztül pedig az esővíz, hólé ezeknek a mikroszkopikus lényeknek tömegeit szállíthatja a barlangokba anélkül, hogy életképességük a behuroolás alatt, vagy a barlangban veszélyeztetve volna. A Mecsek barlangjaiból ismert protozoonok kizárólag a csillós véglények (Ciliata) osztályába tartoznak s valamennyien a külszínen is élnek. Csillós egysejtűek — Ciliata 1. Trichodina Steini Clap, et Lachm. — A Polycelis felina Dal. örvényféreg parazitája. 2. Urocentrum turbo Ehrenberg. — A barlang végén elterülő tavacskából vett iszappróbából került elő. 3. Oxytricha sp.? Egyetlen példány alapján faji hovatartozása nem volt megállapítható. Előfordulása az előbbi fajéval egyező. Mindhárom faj az Abaligeti barlangban él. Férgek — Vermes örvényférgek — Turbellaria A hegyi örvényférgek hazánk számos csermelyéből ismeretesek. Legtöbb esetben a rákok is, melyeknek a Mecsek barlangjaiból ma már több faját ismerjük. A fövenyben élő szervezetek jelentékenyebb része a barlangok állóvizeiből kerül elő. Ezek közé tartoznak: az egyszemű, evezőlábú rákok (Cyclopidae), a kagylós rákok (Ostracoda), valamint számos giliszta-faij és különböző lárvák. Itt találjuk egyik barlangi csigának, valamint a külszínen is élő csigák üres héjának sokaságát, mely utóbbiakat az olvadó hólé, heves záporeső vízsodra a barlangok hozzáférhetetlen üregein át, a föld felszínéről, nagyobb távolságokról hozza magával. Polycelis felina Dalyell (P. oornuta Johnson) és a P. nigra F. Müll, fajok együtt szoktak élni ,s eddigi ismereteink szerint Magyarországon a Mecsek hegység az egyetlen terület, ahol a Polycelis egyedül, más fajtárs nélkül fordul elő (6. p. 40.) Érdekes jelenség, hogy míg az Abaligeti barlangban csak a külszínen is elterjedt P. felina Dal. él és abban őshonos örvényférgek nem fordulnak elő, addig a Mániái barlangból az említett faj hiányzik s azt itt két őshonos faj helyettesíti. 4. Polycelis felina Dalyell — Az Abaligeti barlang patakjának gyorsabb folyású részein, kövek alatt, a barlangon kívül is feltalálható. A barlang bejáratán át, a patak sodrával szemben nyomul a barlang üregébe, ahol — mint a faj legtávolabbi előfordulását —, a bejárattól 240 méterre, a ,,Püggöny"-nél észleltem. Ragadozó életmódot folytat s tápláléka a patak planktonja (véglények, apró rákok, férgek, rovarálca stb.) 5. P. Tóthi Méhely — Egyes példányait sohasem a Mánfaá-barlang tócsáinak iszapjából, hanem az állóvizet vékony kalciumkarbonát-hártyával borító felszínéről gyűjtiötteim, ahol a faj jellegzetes kígyózó mozgással kúszik tápláléka után. 6. Dendrocoeilides pannonicus Méhely. — Ugyancsak a mánfai ,,Kőlyuk"-ban él. A teljesen kinyújtott állat 12 mm, hosszú és 3 mm széles, teljesen vak és hófehér. Csonttal, hússal csalizíott vízicsapdával a felső barlang tócsáiból könnyen gyűjthető. Mindkét utóbbi faj a Mánfai-barlang endemikus állata. Húrférgek — Nematomarpha 7. Gordius aquaíticus Dey. — A mánfai ,,Kőlyuk" forrásában szórványosan fordul elő. A Mecsek hegységben a felszíni forrásokban Faunisztikai rész