Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

Й54 KOVÀTS VALERIA A nagyarányú munkához nyilvánvalóan felhasználhatták a tönkrement szigetvári épületek építőanyagát, elsősorban a templomét, de feltehetően az elpusztult várnak téglából és kőből rakott részeit is beépítették az új falakba. A törökkori várépítésről a néphagyomány úgyszólván semmit sem őrzött meg, sőt a várat mai formájában is Zrínyi által épített várnak tartják. A Szigetvár körüli falvak lakosságainak hagyományanyagában a szigetvári vár építésének egy mozzanata megmaradt, amely szerint ,,.. . a falu kőből épült szép templomát lebontotta a török, mert nemi volt elég építőanyaga a szigetvári várhoz." Avagy: „a falutól annyi aranyat követeltek, amennyit képtelenek voltaik összeszedni, ezért a török lebontotta a templomot és beépítette a szigeti várba." Mások úgy tudják, hogy a török választás elé állította az embereiket, vagy kifizetik a tengersok pénzt a szigetvári vár felépítéséhez, vagy építőanvaggal járulnak hozzá, de mivel sem az egyik sem a másik nem volt, le bellett bontani a falu templomát. Kisdobszán, Naevdobszán. Molvánvbain, Botykapeterden, Istvándiban. Nemeskén, Hobolban még ismerik a szigetvári várral, és saját faluiuk templomának lebontásával összefüggő történetet. 17 Ennek a hagyománynak több évszázados múltiát isa^olia az. hoov a nagydobszai református egyházi feljegyzések szerint a helység templomának köveit a török Szigetvár eleste után, a vár helyreállításához felhasználták.

18 Hasonló tartalmú iratot őriz az istvándi református lelkészség is: az ősi kéttornyú plébániatemplomot a szigetvári basa lebontotta és a várfalak építéséhez felhasználta.

10 és ém'tőmunkások nagy számát és kitűnő képzettségüket. A szieetvárl várnál az ostrom idején alig néhány nap alatt építették fel a földgátakat a vár falához. A szegedi viáirat alapjaitól kezdve 3 év alatt építették újjá, s fejezték be 1545-ben. 17 Gyűjtés 1958-ban Szigetvár környékén. 18 Bernát Szabó Géza nagydobszai ny. református lelkész szóbeli közlése, amelyért ezúton is köszönetet mondok. 19 Hajnalka Imre általános iskolai igazgatóhelyettes szóbeli közlése, amelyért ezúton is köszönetet mondok. Csizmadia Lajos református lelkész szóbeli közlése szerint az istvándi „régi feljegyzések" elvesztek, de az 1898 évi egyházlátogatási emlékkönyv a következő feljegyzéseket tartalmazza: „régi feljegyzések szerint a templom padlásdeszkáján írva volt keletről számlálva az ötödik és hatodik gerenda között arab számjegyekkel 1649, de ez hihetőleg nem keltezésének, hanem a templom építésének, esetleg már javításának évszáma. E templom annak helyére lett építve, melyet a török basa egy tornyával A hagyomány magja azonos: a nincstelen szegénysorra jutott falusi lakosságtól az utolsó menedékhelyüket, egyetlen értéküket is elveszi a török. Ugyanakkor a hagyomány a lebontás tényével igazolja, hogy miért kellett a hódoltság után új templomot építemiök. Emellett a hagyomány rávilágít arra is, hogy a szigetvári vár építéséhez „sok" építőanyag volt szükséges, annak megszerzésére minden lehetőséget felhasználtak, ami ismét a várépítés gyorsaságát és fontosságát is igazolja. Török épületek A vár elfoglalása után, még mielőtt a török sereg előtt nyilvánosságra hozták Szulejmán halálát, a várudvar közepén építették fel, a török történetírók szerint 3 hét alatt, Szulejmán türbéjét, s már ebben tartották a győzelmi hálaadást. Ez az épület ma is áll, részben csonkán, részben átépítve, de már semmi sem emlékeztet egykori fényes múltjára: „Ólomtetejű fényes dzsámi, amelyben mindig nagy sokaság van. Egy magas minaretje van, mely 110 lépés magas; oda felmenvén Szigetvár városát áttekintettem, s 350 keramites házat számláltam meg, a többi deszkatetejű ház volt" — írja Cselebi.

20 Ezt az épületet a hagyomány „Zrínyi palotájámak" mondia, s a „kastélv" építését nem hozza kapcsolatba a török időkkel. А сяюспка minaret a „kastély tornya". Leomlását az ostrom esipiménveivel hozzák összefüggésbe. „ .. . Volt Zrínyinek 3 nagyon kedves embere, valami alvezérek voltak a magyar seregbe, de isten tudja hogyan nem haltak meg, mikor a török ostromolta a várat. Élve fogták el mindhármukat a törökök, mikor bevették a várat. Nem ölték meg egyiket sem, mert mindent ki akartak szedni belőlük a törökök. Hirtelenjében, hogy el ne szökjenek, bezárták őket ide a toronyba, mert nagyon magas torony volt ez, messze vidékre elláttak belőle. A szegény bezárt rabok nagyon búslakodtak, hogy csúnya halállal kell elpusztulniuk, mert tudták, hogy a török megkínozza őket, mivelhogy megfogadták egymásnak, hogy semmiáron sem mondamak egy szót sem. Nemsokára együtt Szigetvárra hordatott el, mikor a Kálmáncsait is behordatta. E régebbi templom keletre eső tonnyát megváltotta Ábrok Gergelynek, — ki 1768ban urasági hajdú volt, — öregatyja Ábrok György 100 talléron a szigetvári basától. Az elhordott templom helyére épült a fentebb említett gerendázott fatemplom." ... 20 Karácson Imre: Evlia Cselebi i. m. 494.