Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Havranek László: A Mecsek-hegység barlangi denevérfaunája

A MECSEK DENEVÉRFAUNÁJA 49 2. A fülek szabadon állnak • С С. 1. A fogak száma 36, sarkantyúkarély nincs. A koponya az arcvonal fölött magasan kidomborodó, a szárnyak hosz­szúak és keskenyek. Az alsó kar hossza: 44—48 mm MINIOPTERUS SCHREIBERSI (KÜHL 1819) 2. A fogak száma: 38; sarkanytyúkarély nincs, vagy alárendelt MYOTIS 3 A fogak száma 34 PIPISTRELLUS Myotis KAUP 1. Az alsó kar hossza 50 mm felett • • • • 2. b) Az alsó kar hossza 50 mm alatt — 3. 2. a) Az alsó kar hossza 55—65 mm., a ko­ponya CB hossza 22—23,6 mm MYOTIS MYOTIS (BORKHAUSEN 1797) b) az alsó kar hossza 53—60 mm., a ko­ponya CB hossza: 21,1 mm. alatt MYOTIS OXIGNATHUS (MONTICELLI 1885) 3. a) A farkvitorla hátsó széle horgas sző­rökkel megrakott 4. b) A farkvitorla csak pillásan szőrös . . 5. c) A farkvitorla hátsó része csupasz .. 6. 4. Az alsó kar hossza 35—40 mm, a ko­ponya CB hossza 14—14,8 mm; a fül­fedő a fül horpadását eléri, sőt túl is ha­ladja , MYOTIS NATTERERI (KUHL 1818) A szerző 1961/62. évben vizsgálta a Pécs környéki barlangok denevérfaunáját. Vizsgá­latai során az Abaligeti barlang, továbbá a Mánfai kőfülke képezte a két centrumot. E vizsgálatok során nyolc denevérfajt gyűjtött, melyek közül öt faj: Rhinolophus ferrum-equinum, Myotis myotis, M. nattereri, M. oxygnathus és Miniopterus schreibersi az Abaligeti barlangban fordul elő. A Mánfai kőfülke hat denevérfajt: Myotis myotis, M. nattereri, M. oxygnathus, Pipistrellus nathu­sii, továbbá Miniopterus schreiberi-t tartal­mazott. A Mánfai-kőfülke előtt vadászó Ep­tesicus serotinus bár nem biztos, hogy a bar­langból került elő, e barlang faunatagjaként szerepel kérdőjellel. ; Alkalmi vizsgálatokból Pécsről vált is­mertté a Barbastella barbastellus. A gyűjtések eredményeképpen új faunisz­5. a) Az alsó kar hossza 35—38 mm, a kopo­nya CB hossza: 13,2—13,8 mm. Az öreg­vitorla a talp közepéig terjed MYOTIS DAUBENTONI (LEISLER 1817) b) Az öreg vitorla a lábszár alsó ötödéig ter­terjed. A farkvitorla sűrűn szőrökkel megrakott, a sarkantyú nagy, hátsó szé­le szőrös .... MYOTIS CAPACCINI (BONAPARTE) 6. Az öregvitorla a bokáig terjed. Az alsó kar hossza 43—47 mm, a koponya CB hossza 16—16,8 mm MYOTIS DASYCNEME (BOIE 1825) Pipistrellus KAUP 1. A felső fogsor első metszőfoga kéthegyű. Az első metszőfogak csak oldalszéleikkel érintkeznek, vagy csak igen kevéssé fedik egymást 2. 2. a) A koponya CB hossza 11—11,8 mm, az alsó kar hossza 32—32,5 mm. Az alsó szemfog koronapereme a fog mellső ol­dalán kb. közepéig emelkedik PIPISTRELLUS PIPISTRELLUS (SCHREBER 1774) b) a koponya CB hossza 12,4-—13,3 mm. Az alsó szemfog koronapereme mellső oldalán csak egyharmadáig emelkedik. Az alsó kar hossza: 33—35 mm PIPISTRELLUS NATHUSH (KEYSERLING et BLASIUS 1839) tikai adat a mánfai bg.-ra: a Myotis nattereri; valamint az egész Mecsek hegységre új a Mánfai-kőfülkéből gyűjtött Pipistrellus nat­husii. Ugyancsak új faunisztikai adat a Barbas­tella barbastellus is, melyet jelen dolgozat szerzője mutatott ki először a Mecsek terüle­téről. A gyűjtött fajok biotóp szerint három ka­tegóriába sorolhatók: 1. Troglobiont szervezetek: Rhinolophus ferrum-equinum, Miniopterus schreibersi. 2. Troglocheimad szervezetek: Myotis nat­tereri, Myotis myotis. Myotis oxygnathus, Barbastella barbastellus. 3. Pseudotroglobiont szervezetek: Pipis­trellus nathusii. E fajok közül mindkét barlangban domi­náns faj a Myotis oxygnathus, melynek nagy­VII. 4 J. P. Múzeum

Next

/
Oldalképek
Tartalom