Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)
Horvát A. Olivér: A mecseki erdőtalajelemzések eredményei
53 A MECSEKI ERDÖTALAJELEMZÉSEK EREDMÉNYEI HORVÁT A. OLIVÉR Jakabhegyen 1955-ben végezte el ai talajkutató munkáját 13 talaj szelvényen Járó Zoltán. 1959-ben és 1960-ban újra járt a Mecsekben és a következő talajokon végzett vizsgálatokat. Ramann barna erdőtalajon (nagyharsányi Querco-Carpinetum tilietosum argenteae caricetosum pilosae-ruscetosum aculeati), rendzina talajon (nagyharsányi Cotino-Quercetum—Festucetum sulcatae), (orfüi Phyllitidi —Aceretum), (pécsi Ото — Quercetum — Cotino — Quercetum), savanyú barna erdőtalajon (vékényi Querco — Carpinetum fagetosum festucetosum drymeiae—caricetosum pilosae), barna erdőtalajon átmenettel a rendzina talaj felé (kövestetői Mercuriali — Tilietum melicetosum uniflorae) löszön kialakult vályogos barna erdőtalajon (vasasi Quercetum petraeae — cerris brachypodietosum silvatici), (mecsekrákosi Quercetum petraeae — cerris caricetosum flaccae), (dömörkapui Quercetum petraeae — cerris melicetosum uniflorae), (lapisi Fagetum silvaticae caricetosum pilosae), löszön kialakult barna erdőtalajon (pécsbányai és zengővárkonyi Castaneetum), (orfű és kismélyvölgyi Querco — Carpinetum caricetosum pilosae), (pécsváradi Quercetum petraeae - cerris festuceteosum heterophyllae — melicetosum uniflorae), (Ото •— Quercetum festucetosum heterophyllae non typicum) terra fuscán (pécsváradi Quercetum petraeacerris melicetosum uniflorae), lösszel kevert törmelékes talajon (vókányi Querco—XJlmetum beültetve Juglans nigrával), savanyú barna erdőtalajon (pécsszabolcsi Fagetum melicetosum uniflorae), kővágószőlősi permi homokkövön (Fagetum subnudum és melicetosum uniflorae), podzolos talajon, rhäti homokkövön (lámpási Luzulo—Quercetum és Luzulo — Fagetum), Luzulo—Quercetum újabb neve: Castaneo—Quercetum, Luzulo— Fagetum újabb neve: Deschampsio—Fatetum, rejtett podzolos talajon, permi homokkövön (mecsekalji Luzulo — Fagetum és Quercetum petraeae — cerris poetosum nemoralis) és permi homokkövön keletkezett savanyú erdőtalajon (kővágószöllősi Fagetum subnudum). A) Pusztafüves lejtővel (Diplachno—Festucetum sulcatae) kevert bokorerdő (Cotino — Quercetum pubescenüs) talaja A Mecseken terra rossa reliktum talajon a pH értéke 6,8, illetve 5,7 volt vízben és KC1ban vizsgálva. Az yi értéke 6,08 értékkel szerepelt, A humusztartalom 2,36 volt. A mechanikai elemzés eredménye: agyag 20,32%, iszap 32,65%, finom homok 34,29%, durva homok 10,74%. P 2 0 5 tartalom 29,10, K 2 0 tartalom 30,48 mg (100 g). B) Mészkedvelő tölgyes (Ото — Quercetum pubescentis) talaja. A pécsi Mecsekben a Misinán két szintes (A és C) talaj alakult ki triaszkorú kagylós mészkőből keletkezett rendzina talajon. A- és C-szint pH értékei vízben (7,4—7,5) és KC1ban vizsgálva (7,3 — 7,3) y b vagyis a hidrolitos savanyúság értéke a magas pH érték miatt csekély az A-szintben 4,09, a C-szintben 2,66. Az A-szint humusztartalma magas: 16,38% (míg a C-szinté 6,24%) Ennél magasabb humusztartalmat még csak egy esetben észleltünk a Quercettum petraeae — cerris caricetosum flaccaehem, az А г-szintben 23,43 %, 10-nél magasabb humuszszázalékot észleltünk még a Mercuriali—Tilietum melicetosum unifloraehan (14,56%) az A-szintben, Luzulo — Quercetum Ai-szintjében (10,71%) és Biszintjében (61,86%). A higíroszkópos nedvesség hy értéke az A-szintben 5,88, a C-szintben 4,26. Ehhez hasonló magas humuszértéket csak kevés esetben észleltünk, így egyik Fagetum caricetosum pilosae talajszelvény Ajszintjében (17,4), Querco — Carpinetum festucetosum drymeiae A 2- és B-szintjében (4,71 — 4,57), Mercuriali — Tilietum melicetosum uniflorae Ai- és C-szintjében (4,09 — 5,01), egyik Luzulo — Quercetum talajszelvényének a B 2- és C-szintjében (4,91 — 4,29) és egyik Luzulo — Fagetum talajszelvény B 2szintjében (5,32). Az A-szintben 7-nél magasabb pH-értéket a Mecsekben ugyancsak rend-
