Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)
Sarkadiné Hárs Éva: Lüszterfényű kerámiák és a Zsolnay eosinmázas edények
LÜSZTERFÉNYŰ KERÁMIÁK 373 nyújtott. Ha figyelembe vesszük, mily nagy kockázattal jár a rubinfényű, csillogó máz előállítása — értjük csak meg igazán, miért fizettek a gübbiói mesternek egy-egy szép táljáért az edény súlyával azonos mennyiségű aranyat. ,, Giorgio Andredli nagyon megvolt elégedve — mondja róla kortársa, Pioolpasso — ha a lüszterező eljárásnak alávetett, száz darab majolikatárgy közül ihatnak volt meg a rubinvörös fémfénye" 11 . Éppen ezért ránk maradt műveinek száma nem nagy. Két híres, 1532-es évszámmal jelzett tálját a bolognai Museo Civico gyűjteményében őrzik. Egyik ószövetségből vett jelenetet ábrázol: Mózes a kőtáblával. Hátlapján jelzett: M. G. monogrammal és évszámmal. A jelzés körül halvány virágmotívumok árulkodnak a művész játékos alkotókedvéről. A másik tálat „bemutatás a templomban" többalakos kompozíciója tölti ki, igen szép, kristálytisztán csillogó mázzal, mely vörös, arany, zöld, lila színekben játszik. Giorgio mester egy hiteles művével a M. N. M. Iparművészeti Múzeum is büszkélkedhet. E tál díszítése mithológiai jelenetet ábrázol: három kövér puttó tart egy szarkofágot, melynek tetején fejét támasztó nőalak (Danaé) fekszik. Felette felhőgomoly mögül alátekintő, fehérszakállú férfi félalakja (5. sz. ábra). 11 Ráth György: Az iparművésziet könyve, II. 538. O. A gubbiói Palazzo dei Consoli városi múzeuma ugyancsak egyetlen kis figurális tálkát őriz mesterétől; ám gondos kezek összegyűjtötték a különböző európai múzeumokba került műveinek fotóit. Ezek tanúsága szerint Giorgio mester táljai legnagyobb számban a londoni British Múzeumba kerültek, ahol közel huszonötöt őriznek. De egy-egy műve féltett kincse a berlini, velencei, bresciai, pesaroi, arezzoi múzeumok gyűjteményeinek is. Giorgio Andreoli működése az 1519-es évektől kb. 1552-ig terjedhetett. Halála után az irizáló máz technikáját fiai, Cencio és Ubaldo tovább folytatták. Hogy miként maradt fenn e technika tika Gubbióban a középkortól napjainkig, nehéz lenne végigvezetni s ehelyt most nem is célunk. Mindenesetre a középkori hangulatú városkában a megbecsült keramikus: Mastro Giorgio jelenlétét ma is érezzük. Nemcsak a róla elnevezett tér, utca, hanem a lépten-nyomon előbukkanó, boltíves, alacsony helyiségekben megbúvó kis kerámiaműhelyek is azt bizonyítják, hogy sem mesterüket, sem technikáját nem felejtették el Gubbióban (6. sz. ábra). Mindén műhely ajtaja felett: Fabbrica Ceramiche Artistiche ,,Mastro Giorgio" felirat olvasható, ám Giorgio mester lüsztermázának előállításával ma már csak egyetlen, kései utódja kísérletezik. Míg a háború előtt, a harmincas évekig a lüszterfényű kerámia készítése általánosan Q. A keramikusok utcája Gubbióban,
