Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

264 KOVÁTS Zrínyi Miklós alakja A szigetvári védetem, s a harcok nagyszerű szervezőjének, Zrínyi Miklósnak alakja, az önfeláldozás és hősiesség példaképeként teljes nagyságában áll előttünk a korabeli krónikáktól a legutóbbi időkben írott történeti művekig.

7 A népi tudásban ez kissé elszíntelenedve jelentkezik. „Zrínyi nagy hős volt, . . . itt élt és hősi báláit halt Szigetváron..." — mondják gyakorta, de alakja 'megfogalmazásánál a színes jelzőket hiába keressük. Ezeket jórészt a térbeli közelség, a hely mindennapisága veheti el.

8 Személyével kapcsolatban a néhány szavas elismerésen kívül csupán megállapíthatóan az iskolában tanult, vagy máshonnét származó, az emlékezetben megragadt történeti anyag visszaadását halljuk, de a nép között keletkezett történeteknek alig találjuk nyomát. Az utóbbihoz sorolható a Sziget várát építő, rendíthetetlen akaratú Zrínyi alakja, vagy a szultánt karddal, vagy ágyúgolyóval elpusztító nagy hős, Zrínyi képében való megfogalmazásia. Ez utóbbi a szigetvári ostrom egyik igen jelentős történeti tényének, a szultán halála után útjára indult folfclorizációs folyamatnak Zrínyi személyére vonatkozó pregnáns népi beállítása. Klaniczay Tibor: „Zrínyi Miklós" с művében a néphagyománynak az ostrom témáját alakító szerepénél megálllapítja, a humanista irodalmi feldolgozások mellett a horvát népi énekek jelentőségét.

9 Majd felveti annak a gondolatnak a lehetőségét, hogy „magyar nyelven is keletkeztek népi feldolgozások Zrínyiről, a szigetvári hősről, de ennek semmi nyoma". Az összefoglaló munkában nem volt rá lehetőség, hogy részletesen tárgyalja a magyar nyelvű Zrínyi népi énekek hiányának okait, csupán néhány mondatban utal arra, hogy Zrínyi magyar parasztjai, éppen erőszakossága miatt nem ápolhatták emlékét lelkesen, ellentétben a Drávától délre lakó horvátokkal, akik inkább az „oltalmazó kardját. . . nem annyira földesúri zsarnokságát ismerhették, és ezért közöttük jobban fennmaradhatott a hős emléke."

10 Klaniczay által fel7 Zrínyi személyének negatív vonásai eltűntek a török elleni harcban véghezvitt kiemelkedő szerepe mellett. Egyedül Sebestyén Gyula: Zrínyi Miklós a szigetvári hős с munkájában nem ismeri ezt el, s Zrííhyi minden cselekedetében a despota erőszakosságát látja. 8 Vö. Solymossy Sándor: Mohács emléke a néphagyományban. (Mohácsi emlékkönyv 1526. Budapest. 335.) 9 Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Budapest. 1954. 108. 10 Klaniczay Tibor: i. m. 18. Zrínyi túlkapásaival szemben hivatkozik Takáts Sándor: Emlékezzünlk eleiiníkről. (259—81.) с munlkájára. VALÉRIA A turbéki kegytemplom. vetett kérdés a Zrínyi néphagyomány egyik sarokpontja, melyre irodalomtörténetünk még adós a válasszal. Anélkül, hogy a magyar Zrínyi énekek hiányához kívánnánk hozzászólni, Zrínyi személyével kapcsolatosain kialakult népi elképzelések sokféle összetevőjéből formálódott néhány tényezőre szeiretínénlk rámutatni. A hősi magatartás egyik —, a harácsoló, kegyetlen despota a másik oldalról. Az utóbbit bizonyítják a Zrínyi ellen tett feljelentések anyaga. Ez történeti tény, melyet nem hagyhatunk figyelmen kívül, akkor sem, ha Zrínyi egyéniségének megértésénél, a mindenáron és minden eszközzel a vagyonszerzésre irányuló tetteit különböző időkben különbözőképpen vesszük figyelembe. Ezeknek valóban vagyonszerzés volt a céljuk, de a török egyre nagyobbmérvű támadásának időszakában történt szerzés már nem egyéni, családi célokat szolgált, hanem a török elleni harc anyagi bázisát képezte. 11

Hogy ezt a célt sem a városi polgárság, sern a parasztság nem tudta, megkülönböztetni, a magának mandent megszerző nemesi önkénytől, az érthető. A módszer azonos volt, s csak azt 11 Köztudomású, hogy Zrínyi nem kapott támogatást, sem zsoldot, sem felszerelést katonái részére. Hadviseléséhez mindent maga volt kénytelen előteremteni, úgy ahogy lehetett. L. Salamon Ferenc; Az első Zrínyiek. Pest 1865,