Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

26Ö KOVÂTS VALÉRIA Szt. Flórián kápolna. zepén kutat jelöl, amelyet a legutóbbi időben betemettek.

42 Nyilvánvaló, hogy erről a kútról írja Cselebi:

43 „Szulejimán khán dzsámija és a király kapu -mellett a belső várban kút van, amelynek a vize olyan mint az életvíz."

44 Bár a kút már több évtizede nincs használatban, a népi hagyomány mégis számiontartja, mint török kutat, s több mesés elemmel festi alá tulajdonképpeni funkcióját, „Csodás kút volt a török időkben, nem víz folyt benne, hanem bor. A mozsgói szőlőkből a szigetvári basa borát az ibafai törökpincébe vitték, és ott tárolták hordószám. Az egészein különleges borokat a pincéből hosszú török vízvezeték csövön vezették a szigetvári vár kútjáig, ahol a basa akkor mert belőle

1

, aimikoir csak akart, Itt me42 Wien. Kriegsarohiv. Feldakten 1689. 1/7. fasc. 167/9. Plan von Sigeth: Schloss und Statt Sigeth. A térképen jelzett kút csaknem teljes pontossággal megegyezik a várudvarban betemetett kút helyével, így ezt a kutat is törökkorinak kell tartanunk. A térkép más kutat nem tüntet fel a vár területén, te-hát a többi kút a későbbi időkben készülhetett. 43 Karácson Imre: Evlia Cselebi i. m. I. 493. 44 Csel ebi leírásában három várról beszél: Az Újváros, Óváros és a Belső Vár. Tehát nála a belső vár alatt a jelenleg is meglévő vár teljes egésze értendő. Ezt igazolja az is, hogy a várudvar közepén lévő Szulejmáp dzsámiról mint a belső várban álló építményről ír. s élték Szigetibe, vagy ezelőtt 70 évvel, hogy az ibafaiak erre rá is találtak. Ügy mondták, hogy ott náluk egy kislány a kiskacsájával játszott, az bement egy mély lyukba. Mivel nem jött elő, a kislány is utána mászott. Látta, hogy a kacsa, valami bor félét ivott a mélységben. Be is rúgott a bortól, bele is esett, és eltűnt. A kislány nagyon sajnálta a kiskacsát és nagyon megijedt, hogy a szülei megharagszanak rá. Elkezdett sírni. Az anyja meg az apja hallották, hogy valamikor onnét bor jött ide Szigetbe, eljöttek a kislánnyal a vár közepén lévő kúthoz. Egyszer csak látják, hogy előjött a kacsa, teljesen épen. Hogy mi történt ezután azt el lehet képzelni. A sok nép mind odament és kimerték a bort, azért nem jön már semmi a kútból. Ibafán meg már azt i? elfelejtették, hol keressék a lyukat."

45 Nem messze a vártól, néhány száz méterre északra, a dombosodó földhát alján ma is létező török kútról mesél a nép. Mindenki így hívja és török korinak tartja. Azt mondják, hogy az itteni forrás vizét vezették a törökök vízvezetékcsöven a városba, hogy a török lakosság vízellátását biztosítsák, A kút téglából falazott egyszerű kis boltíves fülke. Formája, építési anyaga a XVIII. sz.-ra utal.

46 A község délnyugati részén,, a Konzervgyár kertjében, a -bozótok között lévő hasonló kis fülkés kutat is „török kútnak", „basa kútnak" nevezik. A szigetvári útikalauzoktól kezdve, a hivatalos műemléki leírásiokig a két kutat úgy tartják számon, mint török időkben készülteket. Vizsgálatuk nem történt meg, a néphagyományt vette át kritika nélkül az első leírás, majd ezt a többi követte. A folyamatot végigkísérve megállapíthatjuk, hogy a néphagyomány hivatalos megerősítést nyert és tényként terjedt szét a nép tudatába. Amguissola hadmérnök a császári csapatok hadmozdulatairól készített térképén, amely rögzíti az 1688—89-ben Szigetvárt körülvevő ostromzár csapatainak felvonulási, illetve állomáshelyeit, a bét ,,'basakút" közelében egyegy sáncot jelöl,.

47 A vártól északra a „gyalogosok sáncát" tünteti fel. A Konzervgyár területén lévő mellett a „hajdúk sáncát" és a „kanizsai úti sáncot" jelöli. Nyilvánvaló, hogy az itt elhelyezett több száz főnyi katonaság vízellátásét valamilyen 'módon biztosítani volt szükséges, mivel a katonaságnak több mint egy évig kellett itt maradnia. 45 1958. özv. Darabos Istvánné. 46 Genthon: i. m. 360. Németh Béla i. m.-ban 305. XIV. századból valónak mondja indokolatlanul. 47 Wien. Kriegsarchiv. Feldaíkten. 1689. 1/7. fasc. 167/9. Abriss von der Statt und Vestung Sigeth.