Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Szabó Gyula: A pécsvidéki bányászok élete és szerepe a magyar munkásmozgalomban, a kezdettől a felszabadulásig

A PÉCSVIDÉKI BÁNYÁSZOK ÉLETÉ £07 Pécsi bányászok a Vörös Hadseregben, Kaposvárott. 1919. május. Gyűjtötte: Faust Imre. A Bethlen—Peyer-paktum a munkásságot szinte eltanácsolta a politikai sztrájkok kezdeményezésétől. Hogy Peyert a bányászság munkásárulónak tartotta, az kitűnik abból a jelentésből, amelyet a Hadügyminisztérium katonapolitikai osztálya készített a pécsi bányászok sztrájkjáról, 1923 júniusban. A pécsbányatelepi bányászok béremelési követeléseik nem teljesítése miatt május 7-én sztrájkot kezdtek s a következő napokban csatlakoztak hozzájuk a többi bányák is. „Amikor — olvassuk a jelentésben — Peyer május 26-án Pécsszabolcson járt és a Budapesten folyó tárgyalásokról beszámolt, a munkások hevesen támadták és abcugolták Peyert, főleg azért, mert a vállalatok képviselőivel szemben nem védte eléggé a munkások érdekeit.. ,

19 Meg kell itt jegyeznünk, hogy Baranya nagy részének szerb megszállása miatt a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége helyi csoportjának megalakulására csak 1922. január 16-án kerülhetett sor, s az 1923. évi sztrájkot megelőzően a szövetség központjához fordulták kérelmük támo19 A bányászok élete a Horthy-rendszerben 1919—1944. (É. п., 88. 1.) A szocialista városvezetőség a hatalom átvételére indul. (Jobbról balra: Polácsi János, Dr. Doktor Sándor, Linder Béla, Rajits Szvetozár.) 1920. szept. 23. gátasáért a pécsvidéki bányászok. Az itt tanúsított megalkuvó magatartásáért abcugolták le Peyert a sztrájkharcban álló bányászok. Az ellenforradalmi rendszer szoros csendőri ellenőrzés alá veti a bányászokat, A pécsi IV. számú csendőr kerületi parancsnokság 1925