Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Szabó Gyula: A pécsvidéki bányászok élete és szerepe a magyar munkásmozgalomban, a kezdettől a felszabadulásig

226 SZABÖ azonban a nm. m. kir. Helytartótanácsnál alkalmazott kir. Bányakapitányság gyakorolja. Ez egyletnek tek. Schroll József, bányafőnök úr által szerkesztett s kiadott, a budai kir. bányakapitányság által megerősített s Pécsett 1864-ik évben német nyelven, 3 ívnyi könyvecskébe foglalt szabályai ily czim alatt: „Statuten für die Knappschafts-Bruderlade auf dem Steinkoihlenwerke der I. k. k. priv. Donau-Dampfschiff art-Gesellschaft nachts Fünfkirchen" — ezen egylet üdvös létéről, valamint a szerkesztő-főnök úrnak népe iránti gyöngéd gondoskodása- s valláserkölcsi ihletségéről bőven tanúskodnak." — „Erélye, a tanügy s közeilkölcsiség emelése érdekében nyilvánuló buzgósága leginkább kitűnik az általa kiadott bányatestvéregyleti szabályokból, ahol e pontok olvashatók: Az 5. §-ban a munkás népnek erkölcsös életmódja s a 9. §ban a fölebbvalók iránti tisztelet köttetik szívére. Ali. §-ban a munkaelőtti vagy munkautáni közimádságróli elmaradás első esetben 30 kr. — vagy 4 napi degradatióval bűn tettetik, ismételt esetben elcsapatással. A 12. §. 7. s 10-ik pontjaiban tiszteletlenség, lárma, részegség s verekedés 1 fttól egész 2-ig vagy 4 napi degradatióval súj tátik." Az első bányászlakások Pécsbányatelepen. „Nincs nap, nincs alkalom, amelyben főnökünk példáján nem épülnénk. Mily édesen esik a vallásos kebelnek őt vasárnapomkint tisztei közepette a templomban szemlélhetni; mily épületes, midőn ő az egyházi körmeneteken vagy a bányászok s az egyház pártfogói ünnepein díszes egyenruhájában a szentség után tiszti kara élén áhítatosan lépdel s ily alkalmakkor asztalához az egyház és a bánya elöljáróit egybehívja; mily megható, midőn kimúlt bányászai temetésein megjelenik s a koporsó után osztozva a szomorú család bánatában, a plébános kezéből átveszi az ásót s háGYULA romszor földet hány a boldogult koporsójára a sírba, hiszen a halottat mint saját gyermekét szokta tekinteni." „A tiszt urak, kik helyben nagyobb számmal vannak, al-, közép- s főtisztekre osztatnak, mint az egyenruhajú fövegem viselt aranyzsinór szélességéről lehet megismerni, (így például a Vorhäuer, Köhlenmesser, Huttmann, Steiger altisztek, 4—500 ftnyi fizetéssel; írnokok, segédek, Obersteigerek, középtisztek, 600—900 ftig állandósított díjjal, hadnagyi s főhadnagyi rangban; — pénztárnokok, mérnökök, Bergmeisterek, főtisztek, kapitányi rangban s 1100—1600 ftnyi fizetéssel; a főnök, Bergverwalter őrnagyi rangban 2000—4000 ftnyi évi illetékkel) 30 évi szolgálati idő eltelte után egész fizetésöket kapják nyugdíjul. — Azonkívül behozta a főnök úr, hogy a tisztek nagyobb, a közmunkások kisebb összegekre biztosítsák családjokat haláluk esetére az Adriatica- és az Anker-életbiztosító-társulatoknál." Anina-aknai bányászlakások Komlón. (Foto: Dr. Kun Lajos.) „A kimúlt bányász nejének férje szolgálati évei s rangjához mért 2—8 ftnyi havi nyugdíjra lehet igénye, de ha a munkás 30 évet töltött a munkában, valamint ha baleset által korábban is munkaképtelenné tétetett, 3—24 ftot kap havonkint nyugdíjul, és mind a három esetben gyermekei mindegyikének külön segély nyújtátik." „Bányavárosunk szerkezeti sajátságainál fogva sokban hasonlít azon pár századdal ezelőtt Dél-Amerikában a jezsuita atyák által rendezett községekhez, ahol minden békés és erkölcsös tagnak, valamint családjának eltartása biztosítva és a nehéz családi gondok bármily előforduló esetekben enyhítve vannak" — „Igen jól tudta az említett főnök úr, hogy a gyári munkás nép az, amelynek nevelésére kiváló gondot kellene fordítani az államok-