Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Papp László: Újabb kutatások a mohácsi csatatéren

KUTATÁSOK A MOHÁCSI CSATATÉREN 211 nyarán erre járt utazó, Hans Dernschwam puszta helyét találja, elpusztult templomát látja a — hallomása szerint — ,.hajdan híres mezőváros"-nak, amely „megerősített hely" volt.

10 (Ez utóbbi feljegyzés bizonyára azon alapult, hogy Dernschwam előtt is feltűnt a Törökdomb erősségnek nézett halma. Velics szerint az 1583. évi török adóösszeírások Földvárról mint 9 házas lakott faluról emlékeznek,

11 ami — ha az adat helyes — arra mutat, hogy az élet mégec^szer visszatért az elhagyott, elpusztult faluhelyre. Mint lakott helyről többé semmit sem tudunk. A hódoltság első évtizedeiben még a felfeléledő falu neve jelöli a birtokhatár nevét is. A falu végleges pusztulása után azonban a szerep megváltozotj : a puszta birtok őrizte meg — egyidőre elfeledetten — a falu nevét. Merse Említettem, hogy Földvár valóságos helyének meghatározásával előtérbe kerül az a kérdés, hogy ha nem is Földvárnak nevezték Brodarics faluját, a nyugati dombvonulat alján, a „kicsiny falu templommal", kétségtelenül létezett. Helyének keresése és megtalálása változatlanul elsőrendű feladat, ami nélkül a belső küzdőtér kutatásában előbbrehaladni nehezen tudunk. A csata második időszakában megindult második magyar harcrend úgy haladt a „színházszerűen" ívelődő nyugati dombvonulat felé, hogy a sereg közepén rohanó Brodaricsék a falu házait megközelítve, láthatták a házak között várakozó (tartalék) janicsársereget is. A falu előtt pedig, bizonyára nem túlságosan nagy távolságban, feltehetően északnyugat' délkeleti vonalban, ott húzódott a török tü« zérségnek mintegy másfél km hosszú állása. Szükséges itt a korábban kifejtett elgon« dolásra emlékeztetnem, amely szerint szóba jöhet a mai Majs község helyén állott Majsa, mint a Brodarics leírásába első tekintetre beilleszthető falu. Ha csupán a térképet, a felszín domborzatát tekintjük, a Fekete kaputól délnyugatra harcrendbe álló és innen támadó magyar sereg támadása ugyanúgy irányulhatott a mai Majs, mint a tőle délre, délkeletre — mindeddig Földvár elnevezéssel — keresett falu felé. 10 H. Dernschvam's Tagebuch einer Reize nach Konstantinopel und Kleinasien 1555. — Kiadta: Franz Babinger Studien zur Fugger-Geschichte. 7. Heft. München. — Leipzig. 1323. 11 Velics Endre: Magyarországi török defterek. H. 605—7. Majsa-Majs mellett szól a helyi szájhagyomány, amely szerint a mai falutól keletre, északkeletre (a kataszteri térkép szerint északra is) húzódó Türkei, Török dűlő nevet onnan kapta, hogy a csata alatt ott állott a török tüzérség. „Türkei" mint történeti eseményhely kiterjedését illetően adalékul szolgálhat az is, hogy a falu öregjei Török kút-m\ák, (Türkische Brunne) mondják a dűlő északkeleti szélén túl, a Nagynyárád-Udvar és Sátorhely-Majs útvonalak kereszteződéséhez közel látható mai gémes kutat is. Ez, a szóhagymány szerint, egy régi kút megújítása volna, Magának a dűlőnek a határvonalát az öregek is eléggé bizonytalanul tudják megjelölni. Majsa-Majs mellett szól az is, hogy a falu a dombvonulat félkörös ívelődésének valósággal a közenén fekszik. Ellene szól az, hogy a középkori Majsa — minden jel szerint — a mai Majsnak a dombvonulattól beljebb, nyugatra eső, azaz régebbi település területén feküdt. Az akkori falu házait Brodaricsék aligha láthatták. A falu temploma sem állhatott a „domb alján", hogy Brodairics szavait idézzük, ciZciZí cl falun kívül, a síkságon, Majs = Földvár elképzelés ellen szól, hogy a délről, délnyugatról érkező ellenséget a magyar sereg — bármily rossz volt felderítő szolgálata — aligha várhatta és támadta csaknem nyugatnak forduló arcvonallal. Kizárják ezt a terepadottságok is. A Borza Majs felől jövő hajdani ágának alsó szakasza minden bizonnyal mocsaras volt, Helyén ma is, kisebb területre szorított, nádas áll (Presztika = Trsztka). Ez erőteljesebben délnyugat-dél felé terelhette a netán ezen a tájon a Borzán átkelő, támadó magyar jobbszárnyat, Battyhyány horvát bán csapatait. Ezek szerint Brodarics faluját változatlanul Majstól délre, délkeletre kell keresnünk, azon a tájon, ahol Gergely Endre és Halmay Barna elképzelései nyomán Gyalókay Jenő is —• Földvárként — kereste.

12 * 1961. április havában, majd július hónapban számos alkalommal bejártam azt a területet, amely a majsi határban a Malomároktól délre húzódik. A Majs keleti szélétől délfelé vonuló terasz alján, a faluszéltől kb. 1,8 km távolságban, az ott kígyózó földút mentén, szemembe tűnt egy öreg, használaton kívül 12 Gergely Endre: Ásatások a mohácsi csatamezőn. Mohácsi Emlékkönyv. Bp. 1926. Halmay Barna: Az 1526-i mohácsi csata keletkezése és igazi helye. — Debrecen, 1926. 14*