Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Sz. Burger Alice: A bogádi későrómai temető

132 SZ. BURGER ALICE darabot.

78 A sirritusokat megfigyelve (amenynyire a régi leírásokból ez lehetséges) azt látjuk, hogy női sírokban, leginkább a lábuknál, mindig gazdag mellékletek társaságában, azonban nem egyszer elkülönítve találják.

79 A ládikákkal foglalkozó szakirodalom főleg a stíluskritikai kérdésekre fektette a súlyt, a műhely problémákat boncolgatták.

80 Mindeddig azonban nem sikerült sem a scrinium eredeti rendeltetését, sem pedig eltemetésének rítusát megnyugtatóan levezetni. Bonyolítja a kérdést az a körülmény is, hogy valamenynyi ládifca bronzveretekkel volt díszítve, melyeknek ábrázolásai a mitológia, nem egy esetben az ó- és újtestamentum, sokszor pedig szinkretisztikusan mind a mitológia, mind pedig az ókeresztény tanok világából merítik képeiket. A IV. században, ókeresztény jelenetekkel ellátott ládikák is mindig gazdag mellékletekkel ellátott női sírokban maradtak ránk, nem egyszer külön eltemetve.

81 Az eddigi feltevés több lehetőséget vett figyelembe. Gondoltaik ékszertartó dobozra,

82 felmerült az a gondolat is, hogy parókát vagy ritka cipőt,

83 esetleg textiliát tartottak bennük,

84 továbbá, hogy a scriniumok vallási reliqiaként kerültek a sírokba,

85 Véleményünk szerint a különös gonddal, azonban iparszerűen sorozatban gyártott, szabványméretű dobozok jelentős tárgy 'befogadására készültek. Miután a tárgyalt időszakaszban ezeket mindig üresen találjuk, azt is elfogadjuk, hogy könnyen megsemmisülő anyagot tartottak bennük. Hogy zárjuk nemcsak dísz, hanem valóban a doboz lezárását szolgálta, bizonyítja a bogádi scrinium megtalált záregyüttese. Ügy gondoljuk tehát, nincs kizárva, hogy a seriniumokba fontos, társadalmi és anyagi helyzetet döntően befolyásoló, papírusból készített okiratot zártak. Jellegzetes női mellékletről lévén szó, a házassággal kapcsolatos iratokra gondolunk. Szóbaj öhet a volumen nuptiae, a házassági okirat, melyet talán e célra jegyajándékba kapott díszes ládikába zártak. A volumen nuptiaet viszont a rómaikori sírköveken 78 A. Radnóti., Burgheim... 89. 12. jz. 79 Vö. 73. jz. — Különösen fontos, számunkra a Köln—WerthestrasseiJi női sír, ahol külön padkán (fejnél) a sír aljától 100 cm-rel magasabban találták a sicriniuimo't. F. Fremersdorf., im. 169. sikk. 80 Vö. 73. jz. 81 Vö. 73, 78, 79. jz. 82 R. Engelmann., AÉ (1908) 238. skk. — Rhé Gy., MKÉ (1907) 189. 83 Radnóti A., Intereisa... 250. 84 Uo. 85 Supka G., Rom. Quartalschrift. 17. (1913) 162. skk. hangsúlyozottan a páter familias kezében ábrázolják,

86 mégis feltehető, hogy a feleség halálakor azt a ládikába zárva vele temetik el. Valószínűbbnek látszik azonban, hogy a férj vagyonjogi helyzetét is döntően befolyásoló hozomány, a „dos" okiratban lefektetett szerződését helyezték esküvőkor a dobozba.

87 Ügy gondoljuk, hogy a jegyespár esküvői ajándékba kapja a scriniumot, esetleg a férj ajándékozza meg vele feleségét, vagy fordítva történik. Ebben tárolják házasságuk alatt a „dos" papyrusra vetett szerződését. Abban az esetben, ha a feleség előbb hal meg mint a férje, a férj a jogos családtagokat kielégítvén, a rokonság előtt az okiratot ünnepélyesen elhelyezheti a scriniumba, azt gondosain lezárja és feleségével eltemeti, ezzel elejét véve minden további jogi konfliktusnak.

88 Hogy a scriniumok házassággal kapcsolatosak, azt egy legújabban ismertetett raetiai darab kapcsán is felvetik.

89 Természetesen nincs kizárva az az eddig leggyakrabban felvetett gondolat sem, miszerint a scriniumok ékszertartó ládikák voltak, hiszen a 13. női vázon is találtunk két karperecet, gyöngysort, mellette üvegedényeket és sok pénzt. Feltehető, hogy ezeket a drágaságokat tulajdonosa életében a lábánál üresen megtalált ládikában tartatta. Emlékezetnünk kell itt arra a körülményre is, hogy a 13. női sírban találtuk meg azt a vas házieszközt is, amelyben az eddigi megfigyelések is nyugati germán telepítés emlékét látják.

90 összefoglalva tehát a scriniumunkkial kapcsolatos gondolatainkat: a bogádi temető 13. női sírjában talált scrinium vasalkatrészei a legegyszerűbb formát mutatják. A rekonstrukció alapján a méretek megegyeznek a pannóniai nagy számban megtalált scriniumok méreteivel, azonban a kivitelt illetően az a véleményünk, hogy a közeli Sopianae kisugárzásaként készült helyben, egyszerű keretek között. Nincs kizárva, hogy a Sopianae környéki nyugatról történt betelepítés 86 „Pannóniai kőfaragóműhelyek" с tanulmányt e sorok írója készíti el. 87 Marton G., A római magánjog elemeinek tankönyve. Institúcióik. (1958) 249. 630. skk. 88 Uo. 633. 89 A. Radnóti., Burgheim... 9:. 90 Vö. 35. jz. — továbbá itt említjük meg a Lengyelből isimert sicriniumidarabokat, (bronzfogantyú és sarokpánt) melyek szintén a sneciális vas házieszközökkel kerültek elő. im. CLXXXIII. T. (Wosinszky M.) Dombay a zengővárkonyi I. temető 1. női sírjában talált vasalkatrészeket ládikával hozza kapcsolatba, szintén lábnál került elő. im. 185. I. t. 24—34. 289.