Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)
Bándi Gábor: Adatok a Közép-Dunamedence korai és középső bronzkorának települési kérdéseihez
103 ADATOK A KÖZÉP-DUNAMEDENCE KORAI ÉS KÖZÉPSŐ BRONZKORÁNAK TELEPÜLÉSI KÉRDÉSEIHEZ BANDI GÁBOR Az egyes kultúrák monográphikus feldolgozása mellett mind jobban előtérbe kerül a nagy területen élő rokon, vagy merőben ellentétes képet mutató művelődések sokoldalú összehasonlító vizsgálata, 1 mely közelebb viheti a kutatást a történelem mozgatórugóinak, eseményeinek megismeréséhez. A mindennapi élet számtalan mozzanatából most a települési viszonyok régészetileg bizonyítható, változó formáit ragadjuk ki vizsgálódásunk tárgyaként. Mielőtt bizonyos gazdaság-történeti kérdések megoldásához adatokat szolgáltatnánk bronzkori kultúráink települési képén keresztül, a következőkben foglalnánk össze a telepek kutatásának elvi szempontjait: 1. A'telep általános vizsgálata. Földrajzi helyzet, telepszerkezet, jelenségek (házak, gödrök, tűzhelyek stb.) alaki és funkcionális felmérése és értékelése. 2. Az adott telep részletes képének egyeztetése az ott előkerült régészeti leletekkel. 3. Az életmód és település törvényszerű összefüggésének kérdése. (Itt már az előző pontokban [kapott eredmények figyelembevétele szükséges.) 4. A telep beillesztése a régészeti anyag alapján egy adott kultúra egészébe. 5. Egy kultúrán vagy csoporton belül az adott telep, majd a művelődés valamennyi telepének vizsgalata. 6. Társadalmi kérdések megközelítése a kultúra általános települési viszonyainak ismeretében. 7. Nagyjából azonos életmódú, esetleg rokon kultúrák települési módjának összehasonlítása. 1 Több kultúrát érintő, részletkérdéseket feldolgozó tanulmányok tartoznak ide. PL: Mozsolics A., Acta. Arc. Hung. 12/1960/125—.; Bóna I., Acta. Arch. Hung. 12/1960/83—., Arch. Ért. /1959/49—.; Kalicz N.. Arch. Ért. /1960/3—.; Annales Univ. Scient. Bp. Sec. Hist. П/1960/251— .; Bandi G., Középső bronzkori lószerszám-szíjelosztó csontleimezek kérdése a Kárpát-medencében. Acta, Arch. Hung. Kézirat, 8. Azonos korú kultúrkörök összevetése, esetleges átfedések, hatások vizsgálata a telepeken keresztül. 2 9. Támpontok nyújtása az adott korszak történelmi eseményeinek megoldásához, 3 Bronzkorral foglalkozó kutatásunknak talán legkevésbé művelt területe, mind feltárások, mind elméleti tanulmányok tekintetében a települések vizsgálata és elemzése. 4 A telepeken végzett ásatások ma már lehetővé teszik a gazdaságiHtörténeti kérdések fent vázolt, több szempontú feldolgozását. Alábbiakban megkíséreljük a korai és középső bronzkor fordulóján végbemenő történelmi változások alátámasztását, az életmód és település törvényszerű összefüggésének vizsgálatán keresztül. Az egyes korabronzkori kultúrák települési képe a következő: Kisapostagi kultúra. E művelődés köréből egyáltalán nem ismerünk telepeket. Valószínűleg életmódjukkal járó sajátosság ez, mely a huzamosan meg nem települő népeknél felszíni idénylakásolkikal magyarázható. 5 A nagyrévi kultúra esetében is kevés adat áll rendelkezésünkre. 3 E nép még nem ismeri a föld feletti tapasztott-padlás házak építését, lakóihelyeik általában egyrétegűek. Nem tükröződik e telepelken a főleg földműveléssel foglalkozó, egyhelyben lakó népesség élet2 A középeurópai és Balkán-anatóliai kultúrkör érintkezési pontjainak kidolgozására legalkalmasabb terület a Kárpát-medence. DNy—ÉK irányú ellentétes történelmi változások legtávolabbi kisugárzásai gazdaságilag, társadalmilag és etnikailag leginkább itt vizsgálhatók. 3 Adott esetben a földműves teli-kultúrák terjeszkedésének történelmi okai kerülnek előtérbe. 4 Bóna I., A bronzkor Magyarországon. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. I. kötet. Kutatástörténet. 5 Mozsolics A., A kisapostagi korabronzkori urnatemető. Arch. Hung. XXVI. (Bp. 1942.) 36—. 6 Dunaújváros-Kosziderpadlás. Bóna István szíves szóbeli közlése alapján.
