Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)
Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919–21-ben
116 SZABÓ GYULA rozatával legfeljebb tízmillió korona értékű pénztárjegy kibocsá jtását rendelte el. Ezen nem kamatozó pénztárjegyeket a város pénztárai 1919. évi hó. . . . ig kifizetésként elfogadják, vagy lejáratkor törvényes fizetési eszközzel beváltják. Ezen pénztárjegy utánzása a büntető törvénykönyvbe ütközik. Minthogy Pécs város vagyona az 1917. évi leltározás szerint mintegy 36 millió koronát tesz ki, a városi pénztárjegyek feltétlenül jó pénznek tekinthetők. Amennyiben az utóbbi két év óta bizonyos értékcsökkenés állott volna is be, mindenki nyugodtan elfogadhatja a pénztárjegyeket, mert a kibocsátandó 10 millióra teljesen elegendő fedezet a városnak több mint háromszor annyi értéket érő vagyona. 50 A megszállás következtében előállott zavaros pénzügyi helyzet a helyi bankokat is tétlenségre kényszerítette, már csak azért is, mivel pénzkészleteiket még idejében átmenekítették Kaposvárra. 51 Éppen ezért szívesen vállalják a városi pénztárjegyek forgalombahozatalát. 52 A helyi bankok a náluk letétbehelyezett pénztárjegyekért 1,75%-os kamatot fizetnek. Ez az összeg mintegy 140 000 koronára rúg és felesleg alig marad mellette, ha a bankjegy előállítási költségeit kifizetik. A betét után esedékes tőkekamat adót maguk a pénzintézetek fizetik és csupán nyersköltségeiket fizetik a reájuk eső 0,75 százalékot kitevő kamatkülönbözetből. A vállalatoknak a bankok 2,5 százalékos ázsiotázzsal adják ki a pénzeket. Emellett a bankok nem nyerészkedhetnek, sőt összes költségeik sem térülnek meg, ám a bankjegyihiányon való segítség nekik is érdekük, — véli a laptudósító. 53 Valóban ,,üres járat" volt ez az akció üzleti szempontból a helyi bankok számára. Két körülmény magyarázza meg ezt a meglepő tényt. Az egyik a politikai-gazdasági kényszerhelyzetből adódik, a másik pedig abból a szolidaritásból származik, amely a megszállásnak ebben a szakaszában — a 18 napossztrájk óta — még fennáll a munkássággal, — a megszállókkal szemben. A pénztárjegyeket az előzetes terv szerint 1919 december 31-ig váltja vissza a város a bankoktól. A bankjegyek nyomását április 5-én, szombaton kezdik meg a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt. nyomdájában. A nyomás igen komplikált, mert a pénztárjegyeknek öt-hat gépen kell keresztül menniök. A nyo50 Dunántúl, 1919. április 3. 51 Siptár Lajos: A Pécsi Takarékpénztár története. (Kézirat.) 52 Uo., — Dunántúl, 1919. április 4. 53 Dunántúl, 1919. április 4. más ellenőrzésére kiküldöttek a bankok, a városi tisztviselők megbízottait, akikhez a nyomdában szervezett munkások bizalmi férfiai csatlakoznak, úgyhogy — mint a tudósító írja — „a pénztárjegy készítését a proletárbecsület védelme alá bocsátották." 5 * A Dunántúl április 9-i száma közli, hogy az új 10 koronás pénztárjegyek már megjelentek s megállapítja, hogy ezek bizony „a tipográfiának nem valami remekművei. Maradt rajtuk sajtóhiba is. A világos kék alapnyomás különösen a bankjegy hátlapján nagyon elmosódott. Sokan kifejezték abbeli meggyőződésüket is, hogy a pénztárjegyeket könnyen lehet utánozni. Ezek a technikai hiányosságok a nagy sietségben lelik magyarázatukat. Nem annyira az Ízléses kiállításra és a nehezen utánozhatóságra törekedtek, hanem a minél gyorsabban való elkészítésre. Ezt az utóbbi célt az éjjel-nappal való fokozott munkával sikerült is elérni." A város által kiadott szükségpénzt a közönség bizalommal fogadta. Már az első napokban a Baranya megyei pénzintézetek közül is többen fordultak a város hatóságához és kérték, hogy betétként náluk is helyezzen el a város pénztárjegyeket, ugyanolyan feltételek mellett, mint a pécsi pénzintézeteknél. 55 Az első kiadású pénztárjegyekből kétféle sorozat készült: az egyik sorozat a spácium szám előtt ötágú csillag jelet kapott, a másik rozettás jelzéssel készült. Az előbbi sorozat jelzésének az ad különös érdekességet, hogy a Magyar Tanácsköztársaság bankjegyein sem fordul elő az ötágú csillagos embléma. A városi szükségpénzek iránti bizalom mutatkozott meg abban az érdeklődésben, amellyel a megyei pénzintézetek viseltettek az új pénz iránt. Alig egy héttel az első sorozatok kibocsátása után máris jelentkeznek a pécsi bankokhoz hasonló igényekkel a mohácsi és villányi pénzintézetek. A város nem zárkózik el az igények teljesítése elől. „Ezáltal el lehet érni azt, hogy ha valamelyik vidéki gazda Pécsre adja el állatait, az értük kapott pécsi pénztárjegyet bármelyik bankban kamatozólag elhelyezhesse. Ilymódon a városi pénztárjegy belső értéke és kelendősége növekedik, mert mind nagyobb területen forog közkézen." 56 A mohácsi és villányi takarékpénztárak után a siklósi és szentlőrinci takarékpénztárak is jelentkeztek pénztárjegy-igényükkel. 57 54 Uo. 55 Dunántúl, 1919. április 10. 56 Dunántúl, 1919. április 12. 57 Dunántúl, 1919. április 17.
