Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység déli síkjának Mollusca-faunája

A MECSEK DELI SÍKJÁNAK MOLLUSCA-FAUNAJA 7 nia tentaculata L., Carychium minimum O. F. Müll., Radix ovata Drap., Planorbis (Tro­pi discus) planorbis L., P. (Spiralina) vortex L., Gyraulus (Gyraulus) albus О. F. Müll., Succinea putris L., S. oblonga Drap., Coch­licopa lubrica O. F. Müll., Abida frumentum Drap., Vertigo pygmaea Drap., Pupilla mus­corum L., Vallonia pulchella O. F. Müll., Im­parietula (Ohondrula) tridens Müll., Zebrina detrita O. F. Müll., Cecilioides acicula Ö. F. Müll, Punctum pygmaeum Drap., Vitrea crystallina O. F. Müll., Aegopinella (Retinel­la) nitens Mich., Zonitoides nitidus O. F. Müll., Helicella obvia Hartm., Monacha car­tusiana O. F. Müll., Trichia hispida L., Mo­nachoides (Zenobiella) rufcáginosa A. Schmidt, Cepaea nemoralis L., Musculium lacustre О. F. Müll., Pisidium amnicum O. F. Müll., P. cinereum Aid. Villány határában, ingoványos völgyben, számos mocsártól szegélyezve folyik a Kara­sica-patak a Duna felé. Tőle délre eső jobb­parti részét úgy a Dráva, mint a Duna felől 8—10 (km széle« árterület övezi. Villány kör­nyékének hidrobiológiái és malakofauniszti­kai vonatkozásban egyaránt nevezetes terepe a vasúti állomástól mintegy 2 km távolság­ban, keleti irányban elterülő un. „Vizes-er­dő". Ennek mocsári tölgyei és égerfái még a déli órákban is állandóan olyan sötét ár­nyékban tartják a gyökereket áztató, kiter­jedt mocsarat, hogy benne a túlnyomó eset­ben földalatti vizekben elterjedt vak rák (Niphargus) a felszíni szabad vízben is meg­él. Közel a községhez északnyugati irány­ban terülnek el a palkonyai halastavak, me­lyeknek csigafaunája a vizsgált terepen a leggazdagabb. 8. Villány („Vizeserdő"): Viviparus fasci­atus O. F. Müll., Valvata piscinalis O. F. Müll. Láthoglyphus naticoides (Fér.) G. Pfeiff Bithynia tentaculata L., Stagnicola palustris О. F. Müll., S. palustris f. parva Hazay, Ra­dix ovata Drap., R. peregra O. F. Müll., Gal­ba truncatula O. F. Müll., Planorbarius cor­neus L., Planorbis (Tropidisous) planorbis L., Gyraulus) albus O. F. Müll., Segmentina ni­tida O. F. Müll., Succinea oblonga Drap., S. Pfeiffer! Rossm., S. hungarica Hazay, Cochli­copa lubrica O. F. Müll., Pupilla muscorum L,. Vallonia pulchella O. F. Müll., Imparietula (Chondrula) tridens Müll., Ena obscura O. F., Müll,, Vitrea diaphana Stud., Aegopinella (Retinella) Ressmanni West. (Szépi Cless.), Deroceras laeve L., Fruticicola fruticum O. F. Müll., Helicella obvia Hartm., Monacha car­tusiana O. F. Müll., Monachoides (Zenobiel­la) incarnata O. F. Müll., M. rubiginosa A. Schmidt, Sphaerium corneum L. 9. Palkonyai halastavak: Viviparus fascia­tus L., Valvata cristata O. F. Müll., Bithynia tentaculata L., B. Leachi Shepp., Carychium minimum О. F. Müll., Limnaea stagnalis L., Stagnicola palustris O. F. Müll., Radix auri­cularia L. R. ovata Drap., Galba truncatula O. F. Müll., Physa fontinalis L., Aplexa hyp­norum L., Planorbarius corneus L., Planor­bis (Tropidiscus) planorbis L.; P. (Spiralina) vortex L. v. compressus Mich., P. (Anisus) septemgyratus E. A. Bielz, P. (Anisus) leu­costoma Mill., P. (Anisus) spirorbis L., Gyrau­lus) albus O. F. Müll., Segmentina nitida O. F. Müll., Acroloxus lacustris L., Succineia putris L. S. oblinga Drap. Cochlicopa lubri­ca O. F. Müll., Vertigo pygmaea Drap., Pu­pilla muscorum L., Vallonia pulchella O. F. Müll., V. pulchella v. excentrica Strekl., V. costata O. F. Müll., Cecilioides acicula O. F. Müll., Zonitoides nitidus O. F. Müll, Fruti­cicola fruticum O. F. Müll, Monacha cartu­siana O. F. Müll, Trichia hispida L. T. his­pida v. conica Jeff г., Cepaea vindoiboinensis C. Pfeff., Unio pictorum L. f. platyrhynchus Rm., Anodonta cygnea L., Sphaerium rivico­la Laim., Pisidium amnicum O. F. Müll. A vizsgált terep legnagyobb sík földje az Ormánság. Neve etimológiailag olyan vidéket jelent, ahol sok az ártérből kiemelkedő szi­get. Ez a közel 800 km 2 kiterjedésű síkság a Mecsek déli nyúlványainak elsimulásával kezdődik s keleten a Siklós—Villány—Harsá­nyi-Jhegyek lábáig, délen a Dráváig, nyuga­ton Somogy megye széléig terjed. A hatal­mas lapály néhány évtizeddel ezelőtt még — „sárország" volt, ahol az ormánsági falvak bennszülöttei „gólyalábakon" látogatták egy­mást. Napjainkban, a rendszeres vízszaibá­lyozás eredményeként javult ugyan a hely­zet, de a terepen még ma is nagykiterjedésű mocsarak, berkek, kisebb-nagyobb * erdők és nyirkos ligetek váltogatják egymást. Kőnek ezen a vidéken nyoma sincs. A síkság északi fele agyagos, délnyugati része, Sellyétől kezd­ve, — nyilván a medrét gyakran változtató Dráva hordalékától — homokos. 10. Harkány környéke: Valvata eristata О F. Müll, Bithynia tentaculata L., Stagnicola palustris О. F. Müll., Planorbis (Tropidis­cus) planorbis L„ Segmentina nitida O. F. Müll, Succinea oblonga Drap., S. Pfeifferi Rossm., S. hungarica Hazay, Cochlicopa lub­rica O. F. Müll, Imparietula (Ohondrula) tri­dens Müll, Vitrea crystallina O. F. Müll, Zo­nitoides nitidus O. F. Müll, Trichia Erjaveci Brus., Pisidium cinereum Aid.

Next

/
Oldalképek
Tartalom