Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

†Dombay János: Árpád-kori temetk Baranyában. II.

ÁRPÁD-KORI TEMETŐK BARANYÁBAN II. t DOMBAY JÁNOS Somogy a pécsi járáshoz tartozó kisközség volt. Pécstől 7—8 km távolságra, a pécsbátaszéki vasútvonal mentén, a Mecsek tövében fekszik. A szomszédos Vasassal összeépült, ezért a két községet újabban Vasas név alatt egyesítették. A községtől délkeletre nagy, kerek völgyteknő terül el. Régen kiszáradt tófenék lenetett, amelyen ma bőtermő rétek díszlenek, Ott, ahol a vasúti pályatest magas töltésén haladva átszeli, kissé összeszűkül, majd DK-i irányt véve Romonya és Bogád között az elellendi völggyel párhuzamosan halad Hásságyig, ahol azzal egybetorkollik- Kétoldalt enyhe hajlású dombok szegélyezik. Földjét bővizű patakok és források öntözik. Főbb vonásokban az ellendi völgyhöz hasonló., csak jóval szélesebb. A völgy közepéből a községtől délkeletre, 4—500 m hosszú, ÉN Y—DK-i irányban húzódó keskenyebb ágra osztja. Erzsébet-hegynek hívják. ÉNy-i vége kúp alakú. Oldalai itt meredekek. DK felé haladva fokozatosan ellaposodik. ÉK-i oldala mindvégig meredek, a nyugati ellenben enyhén ereszkedik alá a vasútállomás mellett húzódó keskenyebb, sekélyebb völgybe. Felső, kúp alakú végéhez romantikus népi hiedelmek fűződnek. Az Erzsébet-Hhegy ugyanúgy két ágra osztja a völgyet, mint Ellenden a Hirdi hát. DK-i irányban ugyanúgy ellaposodó csúcsban is végződik, mint az. Temetőnk a DK-i dombvégen volt, annak nyugatnak néző oldalában. A térképen közvetlenül a vasasa vasútállomás mellett található meg ez a hely. A 221. számú háromszögelési pont az Erzsébet-hegy * A tanulmány folytatása a szerző a JPM Évkönyve 1960. kötetében megjelent közleményének. Az anyag értékelő összefoglalását az időköziben elhunyt szerző nem végezhette el, a csonkán maradt munka közlését azonban kötelességünknek tartjuk. A szerző eredetileg az évkönyv ugyanazon kötetében kívánta közölni Árpád-kori temetőásatásának teljes anyagát. Ezért kerültek ennek a közleménynek XIV. és XV. tábláira a mekényesi és ellendi temető leletei is. csúcsos, ÉNy-i végén van. A domb DK-i vége csaknem a régi országútig nyúlik le, ahol a térképen is jelzett kereszt áll. Erről a szűkebb területről és időben egymástól távol eső korok tárgyi emlékeit ismerjük. A régi országút mellett álló Kulcsos csárdától kissé délre levő homokbánya területén és környékén a péceli műveltséghez tartozó nagy kiterjedésű lakótelep volt. (Fülep F: A vasasi kora-császárkori temető JPM Évkönyve 1958.) A völgyet elzáró vasúti töltés építéséhez a Vasastól délre fekvő Kerék-hegy Ny-i oldalában nyitott agyaggödörből termeltek ki földet. Az agyaggödör a vasúti pályatest és a Vasasba vezető út szögletében van. Itt — az építkezénél dolgozó munkásoktól szerzett értesüléseink szerint — kelta sírokat, bennük edényeket, vasfegyvereket, bronz eszközöket és ékszereket találtak. A Kulcsos csárda mellett levő homokbánya területéről az i. u. I. század végéről és a II, század elejéről származó rómaikori égetett temetkezésekről tudunk. Fülep F: im. Az Erzsébet-hegy DK-i csúcsán — mint Ellenden is a Hirdi-hát csúcsán — rómaikori település volt. A közeli Bogádon, a község ÉK-i végétől délre fekvő domboldalban, az épületmaradványok szerint jelentős római település volt. 1935 körül itt erős római alapfalakat bányásztak ki építkezés céljára. Az Aquincumba vezető római út körülbelül a még ma is használatban levő pécs— várad—bonyhádi régi országút nyomvonalán haladt. A vasasi temető és a bogádi lakótelep a közelében volt. Az Erzsébet-hegyitől nyugatra eső Szentgyörgy etetőn, a 257. háromszögelési pont közelében jelzett kereszttől északra mintegy 100 méternyire fekvő csúcson 'kisebb, négyszögletes alaprajzú épület alapfalrészleteit és kiszedett alapfalainaik a helyét találtuk. Ez a pont uralja az É és К felé elterülő egész tájat. Az