Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Horvát A. Olivér: Anthropogén hatás a Mecsek-környék vegetációjára

ANTHROPOGÉN-HATÁS A MECSEK-KÖRNYÉK VEGETÁCIÓJÁRA HORVÁT A. OLIVÉR Emberi eredetű befolyás az ősi természetes tájat emberlakta vidékeken világszerte átalakította kultúrtájjá. A fitocönológus, amikor ez eredeti, potenciális vegetációt kutatja, lépten-nyomon tapasztalhatja az emberi kéz beavatkozását és átalakító működését, melynek következtében majdnem teljesen eltűnt a természetes, ősi táj és annak vegetációja és azt a kultúrtáj váltotta fel. így Baranya megyében és a Mecsek-vidéken is elsősorban az erdők tűntek el, mint szerte Európában és azok helyén, főleg a sík és dombvidék nagy kiterjedésű lösz és holocén talaján szántóföldek jelentek meg az eredeti erdők helyén. Ez az átalakulása a természetnek Magyarország nyugati felén még kisebb fokú, mint a Nagy Magyar Alföldön, mely az erőteljesebb emberi kultúrbeavatkozást megelőzően, 5000—6000 év előtt szikesekkel, homokos pusztákkal, ligeterdőkkel kevert, de nagy területeken síksági tölgyes erdőikkel borított ezerarcú Alföld volt, melyen most már kétségtelen, hogy a folyók szabályozása és a földművelés következtében alakult ki a kultúrstyep és terjedtek el a síksági erdők rovására a szikesek és homokpuszták növénytársulásai. A Dunántúlon valamivel jobb a helyzet. Itt a hegység sziklás, földművelésre nem alkalmas területein még jórészt megmaradtak az erdők, de a lankásabb, főleg löszből, de egyéb kőzetekből álló laposabb és sík vidékén, így Baranyában is a szántóföldek foglalták el az egykori erdők és vízparti, utóbb lecsapolt és szabályozott, egykor vízzel elárasztott tájak eredeti vegetációját. Ezeknek az eredetileg jóval nagyobb, vízzel borított területeknek a kivételével mindenütt erdővel fedett tájak voltak és itt jellegzetesebb vonások nélküli gyomvegetáció alakult ki. Ezt a vegetációt néhány szubmediterrán és kontinentális differenciális faj különíti csak el a Dunántúl északi részének hasonló jellegű kultúrtájaitól. Ezek a gyomnövénytársulások a következők: évelő pillangósvetések gyomasszociációi (Plantagini-Medicaginetum), kisebb részben mészkerülő vetési gyomnövénytársulások (Alchemillo-Matricarietum), a baranyai szántóföldeken főleg mészkedvelő középeurópai gyomnövényasszociációk lelhetők fel (CaucaliSetarietum). Ezekhez járulnak nedves helyeken a mocsári gyomnövénytársulások (Bidentetum tripartita), továbbá útszéli gyomnövényasszociációk (Hordeo murino-Chenopodietum, Atriplicetum tataricae, Urtico-Malvetum), továbbá a szikár talajok gyomnövénytársulásai (Onopordetum, Echio-Melüotetum, Xanthietum), friss gyomnövényasszociációk (Tanaceto-Artemisietum vulgaris, Arctio-Ballotetum, Lycietum halimijolii, Tussilaginetum), ártéri gyomnövénytársulások (Rudbeckio-Solidaginetum) és az elsőnek említett Plantagini-Medicaginetummal együtt a pannóniai vegetációra - jellemző ártéri gyomnövénytársulásokhog járulnak még a taposott helyek (Lolio-Plantaginetum majoris, Poetum annuae, Schlerochloeto-Polygenetum evicularis) és nedves legelők Lolio-Potentilletum anserinae, Ranunculetum repentis) asszociációi. Tehát, mint a fentiekből láthatjuk, a mecsekalj i, baranyai tájat jórészt a szántóföldek kultúrnövényei és azok felsorolt gyomnövényasszociációi váltották fel az egykori száraz területek erdeinek, gyertyános és cseres tölgyeséknek, valamint kisebb kiterjedésben a büikkösöknek a helyén. Itt-ott földművelésre kevésbé alkalmas területeken ezen erdők rommaradványai még fellelhetők. A Duna és Dráva árterületének egykori ősi ligeterdeit (a puhafa-ligetek füzeseit: Salicetum purpureaet, triandraet, Salicetum albaefragilist, vagyis a kétféle bokorfűzest és fűzligetet, valamint a keményfa-ligetet, a pannóniai vegetációra jellemző Querco-Ulmetum hungaricumot) részben anthropogén eredetű származékerdőtípusok, rontotterdők váltották fel: így a tarra vágott Querco-Ulmetum hungaricum helyét nyárfaerdők: Querco-Ulmetum hungaricum populetosum nevű származéktípusa, mint rontotterdő váltotta fel. Ennek gyepszintjére a következő fajok jellemzőek: Chaerophyllum temulum, Stenactis annua,