Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Papp László: Három és fél év a baranyai múzeumok életéből

212 PAPP LÁSZLÓ sányi római telep rendszeres ásatásának megkezdése, az egykori Lauber-telep környékének kutatása, Burger Alice vezetésével pedig a komlói római-kori telep és a bogádi hasonló korú temető feltárása. A régészeti, numizmatikai és embertani gyűjteménynek 1958. év végén 82 288 db, 1961. év végén, előzetes selejtezés után, 89 ezer 812 db leltározott tárgya volt. A hely- és munkásmozgalom-történeti gyűjtemény vezetője Szabó Gyula tudományos főmunkatárs, a gimnáziumi tanári pályáról helytörténeti kutatómúlt után került, 1960. július 1. napjával a Janus Pannonius Múzeum szolgálatába. Első feladatai közé tartozott a volt Városi Múzeum leltározatlan helytörténeti anyagának rendbetétele, de nyomban megkezdte a meglévő gyűjtemény fejlesztését, mindenekelőtt a pécs—baranyai munkásmozgalom-történeti anyag gyűjtését. Űj részlegünk gyűjtőtevékenységének eredményeként másfél év alatt 2 700 db, főként az 1914—1945. évekből származó tárgy, fénykép, rajz, plakát, röpirat, újság, könyv és egyéb tárgyi emlék került, túlnyomórészt ajándékképpen a múzeumba. Különös segítséget jelentett az elmúlt idők eseményrészeseinek, idős munkásoknak, munkásmozgalmi veteránoknak ügybuzgósága, de számosan segítették a gyűjtést a volt „középosztály" tagjai részéről is. Az új részleg bemutatkozása is megtörtént az 1961. év október első hetében rendezett Múzeumi Héten, amikor a Pécs—Baranyai munkásság 1918—1921. évi küzdelmeinek emlékanyagát mutatta be, általános érdeklődés mellett, 1963. évre állandó kiállításra készül. Ez idő szerint a múzeum legsúlyosabb gondjai közé tartozik e kiállítás helyének, nemkülönben a gyűjtemény raktári elhelyezésének biztosítása. Az új részleg vezetőjének, Szabó Gyulának irodalmi és ismeretterjesztő tevékenysége eredményeként 1959—1961. években egy tudományos értekezés, 11 ismeretterjesztő közlemény látott napvilágot, 13 ízben tartott népművelési, illetve rádió-előadást. A múzeum helytörténeti gyűjteményének állománya 1961. év végén 8989 db leltározott s becslés útján számbavehető 6900 db leltározatlan tárgy volt. A képző- és iparművészeti gyűjtemény lényegében két csoportra oszlik: a kereken 11 000 db-ból álló Zsolnay kerámiának már említett elhelyezésű anyagára és arra a képtárra, amelynek magja a volt Városi Múzeum kicsiny, de nem jelentéktelen értékű anyaga volt. A gyűjtemény vezetője Sarkadi Györgyné Hárs Éva művészettörténész 1955. évben kezdte meg a múzeumnál működését. Főfeladatainak egyike a képzőművésezti gyűjtemény fejlesztése volt. Működése alatt Gegesi-Kiss Pál orvosprofesszor ajándékaként jutott a múzeum tulajdonába egy 130 festményből, köztük Egry József, Derkovits Gyula, Gulácsy Lajos, Márffy Ödön, Berény Róbert, Csontváry Kosztka Mihály Tivadar, Bernáth Aurél, Kmetty János számos művéből, s egy 50 szoborból álló gyűjtemény, amely „Modern Magyar Képtár — Forgách Hann Erzsébet Emlékgyűjtemény" elnevezéssel került kiállításra. 1959. évben vásárlás útján gyarapodott a múzeum Tamás Henrik magángyűjteményének 70 db képével, amelyek közt, Koszta József, Szőnyi István, Kernstock Károly, Dési Huber István mellett, Rudnay József 27, Mednyánszky László 7 képpel volt képviselve. A gyarapodás következő, jelentős mozzanata volt, hogy Kmetty János festőművész 35 saját művét ajándékozta, a Nemzeti Galéria Cserepes István 25 művét juttatta a múzeumnak. Ezt követte Martyn Ferenc „Vázlatok a kuruc korból" című, 35 festményből álló sorozatának megvétele. Mindezeken felül a gyűjtemény további, jeles festőktől származó művek tömegével gyarapodott, akként, hogy a képzőművészeti gyűjtemény darabszáma 1961. év végén 2249 művel zárult, A képzőművészeti gyűjtemény további gyarapodásánál a gyűjtés már a XIX. sz-i magyar festőművészet alkotásai felé irányul. A Zsolnay kerámia gyűjtemény gyarapításánál a gyűjteményvezető főként az egyes sorozatokból még hiányzó tárgyaknak vétel, ajándékozás útján történő kiegészítésére törekedett. Sarkadi Györgyné rendszeres kutatást és adatgyűjtést végez a pécsi képzőművészet múltjának feltárására. A helyi festőművészet alkotásaiból, vándorkiállítás-anyagából, munkaköréhez közel álló más témakörökből évente 6—8 kiállítást rendezett. A Művészetben és a Janus Pannonius Múzeum évkönyveiben 8 értekezése jelent meg, 3,5 ív terjedelemben, egyéb folyóiratokban és a napilapokban, tárlatvezetőkben 12 ismeretterjesztő cikke, illetve művészismertető írása látott napvilágot, 3 ismeretterjesztő előadást tartott. 1961. november havától, 8 hónapi időtartamra, olasz állami ösztöndíjat nyert s a I