Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Papp László: Három és fél év a baranyai múzeumok életéből

A BARANYAI MÚZEUMOK ÉLETÉBŐL 211 belül teljesen lekötötték az új szervezet szervezésének és vezetésének teendői, gondjai, amelyek mellett kutatásokra mind kevesebb ideje maradt. Saját kutatásai anyagának feldolgozását is túlnyomórészben pihenő idejében végezte. Távlati munkatervében szerepelt a zengővárkonyi, pécsváradi, villánykövesdi őstelepek feltárásának folytatása. Kezdeti megvalósításra is csak a pécsvárad— aranyhegyi kutatási terv került, ahol Dombay János 1960. év nyarán két és fél hónapon át folytatta az általa ott régebben felfedezett lengyeli típusú, s részben ezzel összevegyült kora vaskori telepnek feltárását. Feldolgozta és a JPM 1959. évi Évkönyvében közreadta a lengyeli kultúrájú villánykövesdi, félbemaradt ásatásának eredményét, feldolgozta a működése ideje alatt a pécsváradi járás területén általa feltárt Árpád-kori temetők leletanyagát, amelynek közzétételére az Évkönyv 1960. és 1961. évi számaiban került sor. A halálát megelőző években szerkesztette a Janus Pannonius Múzeum 1959. évben útnak indított Évkönyv-sorozatát. A régészeti részleg dolgozója,dr. Papp László, 1958. év óta működik a múzeumnál, 1960. április 1. napjától a szervezet igazgatóhelyettesi, 1961. március 28. napjától megbízott igazgatói teendőit is ellátta. 1959. évben megkezdte a hódoltság alatt elpusztult baranyai faluk nyomainak helyszíni számbavételét, a mohácsi csatatér bejárását, itt, a középkori Lajmér falu térségében, próbaásatást tartott; Nagyharsány határában egy késő avarkori temető ásatását végezte, amikor a temető közelében, ráakadt egy nagykiterjedésű római község nyomaira is. 1960. évben megkezdte s a következő évben, a veszélyeztetettség fokához képest folytatta a Boly—Sziebert pusztai avarkori temető feltárását. Az 1960. szeptember havában megkezdett, korábbi másfél évi kutatás eredményén alapuló ásatása során kerültek napvilágra a mohácsi csata első tömegsírjai. A munka folytatása volt 1961. évben a Földvár és Merse faluk helyének meghatározása céljából végzett kutatás, az 1962. évi ásatás előkészítéséhez. Az Országos Műemléki Felügyelőség műemlékhelyreállítási munkálatai során, 1961. január havától július haváig vezette a siklósi vár egyes térségeinek kutatását. A Szigetvári Múzeum működésének átmeneti szünetelése folytán vezetője, Kováts Valéria 1960. november 1. napjától a Janus Pannonius Múzeumnál nyert beosztást, helytörténész-régész munkakörben. Vezette a szigetvári várban az Országos Műemléki Felügyelőség műemléki helyreállítási munkálataival részben karöltve folytatott régészeti munkálatokat, amelyek 1959. évben az 1710es években létesített katonai téglaégető kemence, 1960. és 1961. években az északkeleti bástyaudvar, az északi kazamatasor és ennek külső tere, az egykori „belső várat" elzáró árok- és hídhely feltárására, illetve az utóbbiak megállapítására irányulták. Kiegészítésre váró leletmentő kutatást végzett, egyebek között, a Pellérd határában elpusztított római kori telep helyén, Boly középkori településének térségében, Kővágószöllős határában előtűnt kora vaskori és népvándorláskori temetők helyén, résztvett a bólyi avarkori, az újistállói középkor-végi ásatásokon, a siklósi régészeti megfigyeléseken. A tudományos és ismeretterjesztő tevékenység tekintetében a tárgyalt idő munkásságának eredménye a következő volt. Dombay Jánosnak megjelent 3, összesen 13,5 ív terjedelmű tanulmánya, ezeken kívül közvetlenül halála előtt látott napvilágot a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában, az Archaeologia Hungarica új sorozata XXXVIII. köteteként „Die Siedlung und das Gräberfeld in Zengővárkony" с. nagy tanulmánya, 31 ív terjedelemben, 115 tábla, 55 szövegközti kép és 10 melléklet terjedelemmel. — Csonkán, de közlésre alkalmas állapotban, egy tudományos dolgozatot hagyott maga után, amely a Janus Pannonius Múzeum jelen Évkönyvében került kiadásra. 11 isimeretterjesztő előadást tartott, az utolsót halála előtti estén, Villány községben, a villánykövesdi őstelep lakóinak életéről. Papp László munkássága nyomán 1 tudományos közlemény jelent meg, 4,5 ív terjedelemben, 4, összesen 7 ív terjedelmű munkája közlésre vár, 8 ismeretterjesztő cikket írt, 2 tudományos és 7 ismeretterjesztő előadást tartott. Kováts Valériának megjelent 1 tudományos dolgozata 2 ív terjedelemben, közzétételre vár 2 dolgozata, 3 ív terjedelemben, 1 ismeretterjesztő tanulmánya 1 ív terjedelemben, 10 ismeretterjesztő előadást tartott. Pécs és a megye jelentősebb római-kori lelőhelyei kutatásának munkáját a közelebb múlt években a Történeti Múzeum szafcrégészei, dr. Fülep Ferenc főigazgató és dr. Burger Alice végezték. Fülep Ferenc vezetésével ment végbe 1958—1961. években a Geisler Eta utcai római kori temető sírjainak, közöttük egy kettős, festett, Krisztus monogrammos lés egy 14 halott befogadására épített sírkamrának feltárása, 1961. évben a nagyhar14*