Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Sarkadiné Hárs Éva: Modern Magyar Képtár. Forgács Hann Erzsébet Emlékgyűjtemény

182 SARKADINÉ HARS ÉVA köszönheti létét. Dr. Gegesi Kiss Pál műpártolása — jelentős gyűjteményének kialakításán túl— a művészek támogatását is jelentette. Abban az időben vásárolt tőlük, mikor még pályájuk kezdetén álltak, mikor a tehetségek felismeréséhez és pártolásához valóban műértő szem és művészi hit kellett. S abban az időben ajándékozta e gyűjteményt a Janus Pannonius Múzeumnak, amikor ott a szerencsés körülmények találkozása lehetővé tette egy új képtár megalapítását. Dr. Gegesi Kiss Pál adományának magva a Forgács Hann Erzsébet

1 szoborgyűjtemény. A névadó művész alkotásai egy érzékeny, mélyen érző ember vallomásai. Izgatott felületű, karikírozó portréin az arc jellemzőinek szándékolt eltórzítása szinte az ősi kultusz misztikus erejével hat. Élete utolsó éveiben készült pályaművei (József Attila, Anya gyermekkel) realista alkotások. Az adományban szereplő festmények alkotóinak jórésze Forgács Hann Erzsébet személyes baráti köréhez tartozott. E művészek a két háború közötti progresszív irányzatok jelentős képviselői. Csaknem teljes számmal szerepelnek a „Nyolcak", az egyik leghaladóbb művészcsoport tagjai, a magyar „Fauves"-ok:

2 Czigány Dezső kissé komor hangulatú „Csellós nő"je, Berény Róbert többalakos kompozíciói és melegzöld/fénytől áthatott tájai, Márffy Ödön szuggesztív erejű, vörös tónusú önarcképe és végtelenül finom aquarelljei, Kernstok Károly dekoratív üvegablak tervezete — a képtár fontos darabjai. Derkovits Gyula, a nehézsorsú proletárfestő a „Dunai homokszállítók" egy kompozíciójával, egyik nagyméretű, korai művével, az „Anyák"-kal és több rajzával szerepel a kiállításon. Még . sokak által vitatott a Csontváry Kosztka Tivadarnak tulajdonított négy festmény. Valódiságukat mindenesetre gondos i Forgács Hann Erzsébet: 1897—1954. Tanulmányait a budapesti Tud. Egyet, bölcsész karán (filozófia, műv. történet) és Párizsban az „Accademie des Beaux Arts"-ban (szobrászat) végezte. Első mestere Budapesten Gábor Mátyás szobrász, majd Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Párizsban Sicard profeszszor és Bourdell szobrászmester. 1929-től a hazai kiállítások állandó résztvevője. 1930-ban alkotta Bródy Sándor síremlékét. Szobrai és rajzai a Szépműv. Múzeumban, M. Nemzeti Galériában, Janus Pannonius Múzeumban, hazai és külföldi magángyűjteményekben. 1944-ben műtermét bombatalálat érte, több műve elpusztult. A felszabadulás után néhány emlékműterve készült: József Attila, Anya gyermekkel, Petrovszkij Borisz stb. 2 A „Nyolcak": Berény Róbert, Czigány Dezső

: Czóbel Béla, Kernsitok Károly, Márffy Ödön, Orbán Rezső, Poór Bertalan, Tihanyi Lajos. (Megalakulásuk éve: 1911.) művészettörténeti elemzéssel s anyaguk technikai vizsgálatával kell megállapítani. Tény, hogy Csontváry festésmódjához igen közel állnak, rossz alapozású vásznuk pergő festékrétegét a restaurátor a hiteles Csontváry-képek anyagával azonosnak véli. A figurák formaképzése, színhatása megkapó erejű, különösen a „Sétalovaglás" és a „Fiatal lány portréja". Mindezek megfontolandók, mielőtt elhamarkodott ítéletet mondanánk. Ki kell emelnünk még a gyűjtemény sok jelentős festője közül két kiváló mester: Egry József és Rippl-Rónai József alkotásait. A sajátos, iskolákat létre nem hozó, önmagából és gazdag környezetéből táplálkozó „dunántúli festészet" két erőteljes egyéniségének több művével ismerkedhet meg a kiállítás látogatója. Festő még nem ismerte s nem ábrázolta jobban Egrynél a Balaton fényben tündöklő kék vizének, izzó naptól szikrázó égboltjának, páratelt levegőjének megkapó szépségét. — És lehet-e fenségesebb egyszerűséggel, költőibb finomsággal meglátni és megörökíteni a hétköznapok apró eseményeinek múló hangulatát, mint azt Rippl-Rónai tette? A gyűjtemény kiegészítésére Dési-Huber István rajzaiból ajándékozott a művész özvegye mintegy ötven darabot a Múzeumnak. Dési és rákospalotai tájak, munkásfejek és dolgozó emberek válnak előttünk élővé a festő tolmácsolásában, A „IV. Rend" с linóleummetszet sorozat Dési-Huber István harcos állásfoglalása osztálya mellett. E helyt sajnos nincsen lehetőség a gazdag gyűjtemény minden kiemelkedő művének részletes ismertetésére, hisz az említetteken kívül az alapító adomány többek közt még Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Czóbel Béla, Bokros-Bdrmann Dezső, Bernáth Aurél, Gadányi Jenő s még sok kiváló művészünk munkáját tartalmazza. E művekből 1957-ben megnyílt a pécsi állandó tárlat „Modern Magyar Képtár — Forgács Hann Erzsébet Emlékgyűjtemény" elnevezéssel. Alig három év múlva azonban — újabb jelentős gyarapodás következtében — a kiállítást — kibővítve — átrendeztük. 1959-ben múzeumunk megegyezést kötött Tamás Henrik neves műgyűjtővel. E megállapodás értelmében Tamás Henrik „nemzeti érdekű magángyűjteménye" 1960 elején a J. P. Múzeum tulajdonába került s azóta a Modern Képtár anyagát gazdagítja. Tamás Henrik a két háború között a Váciutcában kiállító galériát tartott fönn. Egész életében a modern magyar művészet nagy barátjának s jó ismerőjének vallotta magát. A „Tamás Galéria" tizenöt éven keresztül a