Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Füzes Endre: A Janus Pannonikus Múzeum borotvatartói

A JANUS PANNONIUS MÜZEUM BOROTVATARTÖI 155 pásztorok a 2., 3. és 10.-et kedvelték.

33 A Hódmezővásárhely környéki,

34 a palóc

35 és az erdélyi

36 borotvatartókon a 10. típus ismerhető fel. Ez utóbbi zármegoldás — úgy látszik — az egész országban elterjedt. Díszítő technika. — A népi faragóművészet alaptechnikái nem egyforma arányban szerepelnek borotvatartóinkon. Túlnyomó többségüket (53-at) véséssel díszítették. Ezek közül 27-et spanyoloztak is. Kettőt karcolt, egy-egy domborúan faragott és szalmaszállal beragasztott, egy pedig dísztelen. Két olyan tárgy is van, amelyen háromféle technika együtt jelentkezik. A vésés közkedveltségét az anyag minősége magyarázza: faanyagon a vésett díszek mutatnak a legjobban. Díszítő motívumok. — Ebből a szempontból három csoportra oszthatjuk gyűjteményünket. Az elsőbe (14 tárgy tartozik ide) a geometrikus mintájú, a másodikba a növényi (virág), a harmadikba pedig a figurális díszekkel ellátott borotvatartók tartoznak. Némelyik darabon a geometrikus és a növényi motívum együtt szerepel, a figurális ábrázolást pedig mindig növényi díszek egészítik ki. A geometrikus díszítésű tárgyak egy részén elnagyolt, ívelt és egyenes vonalakat figyelhetünk meg (V. tábla 1. kép, VI. tábla 1. kép, VII. tábla 4. kép). Némelyiket aprólékos, szögletes mintákkal, vonatkázásokkal véstek tele (6. és 9. kép, V. tábla 2. kép, VII. tábla 2. kép, VIII. tábla 1—2. kép). Külön figyelmet érdemel az 52.346.1 ltsz. tárgy. Az ívelt, recézett vonalak és szalaggyűrűk között napábrázolás látható (V. tábla 3. kép). Ez egyben legrégibb datált tárgyunk is, 1799-ben készült. 45 borotvatartón van növényi ábrázolás. Gyakran erősen stilizált a motívum (1., 2., 10. kép, IV. tábla 3. kép, V. tábla 4. kép, VI. tábla 4. kép), máskor finom vonalú és aprólékos (II. tábla 1. kép, IV. tábla 2. kép, VII. tábla 3. és 5. kép). A virágok közül a tulipánt kedvelték leginkább; 24 tárgyon faragták ki a készítők. Stilizált (II. tábla 1—2 kép) és naturalistább (III. tábla 1—2 kép), IV. tábla 1. kép, VII. tábla 1. kép) ábrázolások váltakoznak egymással. A motívumok elhelyezésénél tökéletes térkitöltésre törekedtek. A figurális ábrázolások mellett is a tér kitöltését szolgálják a virágminták (5. és 8. kép). A figurális díszítmény feltűnően ritkán, 33 Lükő G.: im. 20—22. 34 Magyar Népi Díszítőművészet. Bp. 1954. 74. kép. 35 Malonyay D.: im. V. 306. 36 Catalogul... im. 99. mindössze öt borotvatartón jelenik meg. Lovat véstek az 52.351.1 ltsz. tárgy fedelére. Madáralakot hármat találunk. Az egyik borotvatartón kétfejű sast ábrázol, csőrében virág (5. kép). Két másikon a madárnak csak térkitöltő szerepe van (8. kép és III. tábla 3. kép). Emberábrázolás is csak három borotvatartón van. Az egyiken gatyás és dolmányos férfi (III. tábla 3. kép), a másikon puskás betyár és a kedvese (8. kép). A finom vonalakkal rajzolt jelenet valószínűleg egy ismert betyártörténet grafikai megelevenítése. Részletesebben kell foglalkoznunk a harmadik emberábrázolással (52.372.1 ltsz.). A borotvatartó fedelén csárdajelenetet örökített meg a készítő (IX. tábla 1. kép). Egyik oldalán vadászjelenet hívja fel magára a figyelmet (IX. tábla 2. kép). Másik oldalán a „vadász temetése" látható (VIII. tábla 3. kép). A tárgy alakja és díszítése nagyon hasonlít arra a borotvatartóra, amelyet Bátky Zsigmond publikált először.

37 A kép több későbbi kiadványba is átkerült. Adataik is megegyeznek, mindkettő Sopronban készült, amaz 1869-ben, ez 1872-ben. A Bátky által közölt tárgynak az oldalán látható a csárdajelenet, amely ott azzal bővül, hogy a bal oldalon egy mészáros szarvasmarhát vezet el. Malonyay, aki átvette a képet, úgy magyarázza a jelenetet, hogy „ . .. barmot adott el a polgárember, az áldomást iszszák .. ."

38 A mi tárgyunkon a készítő elhagyta a marhát elvezető mészárost és az egész jelenetet a fedélre helyezte. Szerepel a „vadász temetése" a Bátky féle borotvatartón is.

39 A fentiek alapján bizonyosnak vehetjük, hogy a két borotvatartó készítője ugyanaz: Szanyi Huszár József, aki a mi tárgyunk alján feltüntette és ezzel megörökítette a nevét. Térjünk vissza a „vadász temetése" néven ismert képhez. Először Jankó János hívta fel a figyelmet az érdekes ábrázolásra. Ö a népi humor megnyilatkozásának tartotta.

40 Herman Ottó rámutatott arra, hogy a jelenetnek semmi köze sincs a magyar nép humorához, a készítő német kereskedők által terjesztett, Bécsben nyomtatott képről másolta le.

41 Az ábrázolás eredetét Solymossy Sándor nyomozta ki. Megállapította, hogy a jelenet a XIII—

XIV. században Franciaországban ke37 Bátky Zs.: Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Bp. 1906. 37. tábla 12. kép. 38 Malonyay D.: im. III. 287. 39 Bátky Zs.: im. 126. 40 Jankó J.: Régi hazai lőportartók szarvasagancsból. Arch. Közi. XVIII. 41 Herman О.: A vadász temetése. Ethn. XV. 155 —156.