Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Bökönyi Sándor: A lengyeli kultúra lelőhelyeinek gerinces faunája. II.

PÉCS SZÜKSÉGPÉr SZABÓ Negyven évvel ezelőtt zárult le Pécs és Baranya megye történetének egy sajátos, az ország más részeitől elütő fejlődést mutató szakasza. A negyven év előtti Baranya és Pécs történetének ezt a korszakát a szerb megszállás tartamának két dátuma: 1918. november 14. és 1921. augusztus 20. keretezi. Ez, a másszínű darabja az országnak és történelmének az akkori világközvélemény figyelmét is magára vonta. A „haza és haladás" eszméjének összekapcsolásából és alkalmazásából mutatott megkapó és követendő példákat magyaroknak és ellenségeknek egyaránt a megszállott Pécs és Baranya megye népe! A Magyar Tanácsköztársaság bukása után még két esztendeig itt él tovább — ha az adott körülmények között kisebb-nagyobb megalkuvásoktól eltorzított formában is — a proletárdiktatúra eszméje. Ellentmondásoktól feszülő, mozgalmas és rendkívül színes ez a történelmi freskó, amelynek ezúttal egy olyan jelentős részletére irányítjuk a figyelmet, amely elsősorban közgazdaságtörténetünk szempontjából* érdemli meg érdeklődésünket, de amelyben egyszersmind az imperialista hódítók elleni önvédelmi harc egyik formájára ismerhetünk. Az 1919-ben forgalomba került Pécs városi szükségpénzek története szorosan egybefonódik a város és a megye leghaladóbb hagyományaival. A Monarchia összeomlásával Magyarországon is megteremtődtek a régóta esedékes polgári forradalom feltételei. A Budapesten, október 31-én kitört, ún. őszirózsás forradalom hatására november 1-én a munkásság, a pécsi helyőrség és a polgárság nagygyűlésén dr. Doktor Sándor elnökletével nyilvánítja ki egyetértését a forradalommal.

1 Az ekkor meg1 Szita László: Adatok Doktor Sándor politikai működéséhez 1919—1921-ben. (A Magyar Tanácsköztársaság Pécsi-Baranyai Emlékkönyve. Pécs, 1960. — A továbbiakban: MTPBE. —, 140. 1.) ZEI 1919—1921-BEN GYULA alakult Nemzeti Tanács elnökévé dr. Doktor Sándort, titkárává dr. Hajdú Gyulát választja meg a népgyűlés. A Nemzeti Tanács működésének az 1918. november 14-ével kezdődő szerb megszállás vet véget s csak 1920 augusztus 8-ától kezdve folytatja, ill. fejti ki valójában tevékenységét. A Károlyi-kormány és az entente-hadsereg balkáni főparancsnoksága között, Belgrádban 1918. november 13-án létrejött fegyverszüneti megállapodások szerint e napon ugyanis átlépték a szerb (SHS) csapatok a magyar határt, s megkezdődött Baranya megye nagyobb része és Pécs megyeszékhely két és féléves megszállásának története. * A megszállással különleges politikai és közigazgatási helyzet teremtődött a megyében. Szerb katonai megszállás alá kerültek Pécs megyeszékhellyel: a baranyavári, mohácsi, siklósi járások teljes egészükben, továbbá néhány község kivételével a pécsi, pécsváradi és a szentlőrinci járások, továbbá a hegyháti járás néhány községe. A közel félévig állandó hullámzásban levő demarkációs vonal, mely csak a Tanácsköztársaság idején szilárdult meg, — nyugatról keletre haladva — Dinnyeberki, Bükkösd, Megyefa, Bakonya, Kővágószőllős, Kővágótöttös, Magyarürög, Pécs-Budafa, Hosszúhetény, Pécsvárad, Zengővárkony, Pusztakisfalu, Apátvarasd községek fölött húzódott. Az ettől északra fekvő megyerész, amelynek ideiglenes székhelye Sásd volt, magában foglalta a teljes hegyháti járás 74 községét, továbbá a szentlőrinci járásból Csebény, Gorica, Gyűrűfű, Horváthertelend, Ibafa és Korpád; a pécsi járásból Kisújbánya és Püspökszentlászló; a pécsváradi járásból Hidas, Mecseknádasd, Óbánya, Ófalu és Zsibrik községeket, összesen 87 községet.

2 2 Kopasz Gábor: A direktórium Baranya megyében. (MTPBE., 99—100. 1.)