Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Papp László: A mohácsi csatahely kutatása

218 PAPP LÁSZLÓ A csonka állatpotban előkerült tőr a XVI. sz. hadi viseletének jellegzetes emléke. Ugyanezen csatornaásás alkalmával más is kerülhetett elő. Erről az egész életét az uradalom! szolgálatában eltöltött, akkor 84 éves Kait József uradalmi tiszttartó tudósít, az 1924-ben Brand Edéhez, a mohácsi mú9 .sz. kép. A Vizslaki réten talált hegyestőr zeum megalapítójához írt levelében. Brand munkásságiáról alább szólunk, itt a levél vonatkozó részét idézzük szószerint. „Az összeütközés a most Feketekapunak nevezett helyen lehetett, mert itt a gőzeke mély szántása alkalmával több hadi tárgyat találtunk, úgymint: vas ágyúgolyóikat, ólomgolyókat, lándzsákat, ágyúkerékvasalási darabokat. A legértékesebb leletre a közelben fekvő vizslaki réten, csatornaásás közben, akadtam. Egy sírban egy férfi és ló csontvázát, egy lándzsát és egy kétélű, hosszú egyenes kardot találtam. A kard drágakövekkel volt kirakva. Ezeket a leleteiket is Bécsbe kellett szállítani."

36 Az utóbbi leletről sokan tudhattak. Gergely Endre, a Törökdombnál 1924—25. évben végzett kutatásai alkalmával — amelyeikről alább emlékezünk meg — beszélt egy Österreicher nevű öregemberrel, aki akkoir 40 éve dolgozott az uradalomban, s a Kait József írásában foglaltakkal lényegileg egyezően beszélt az esetről. A lovas csontváz helyét ,, az uradalmi téglaházhoz közel, csekély mélységben" jelölte meg. Hummel Gyula is megerősítette a csontvázról írtakat, mondottakat

37 ílymódon a Brodaricstól említett mocsárnak, illetve áldozatainak — egyelőre még szerény —, emlékei, bizonyítékai is vannak. Brodarics hely leírásában, a fentebb idézett szöveg után, a következő áll: „Contra nos collis erat in longum protensus, in Theatri quommodo formám ... in collis imo descensu, pagus modicus cum templo, Feuldwar ei pago est nomen.": „Velünk szemben, hosszú félkörben elnyúló domb volt... a domb lejtőjének aljában egy kis falu feküdt, templommal, Földvár ezen falu neve." E különleges fontossággal bíró szövegrésznél. Szentpétery fordításához, meg kell jegyeznünk, hogy Brodarics az „in Theatri quommodo formám" megjelöléssel a helynek félköríves, amphitheatrumszerű képét kívánta kiemelni; ilyen arculatot a domblánc kizárólag az említett széles földhátról mutat, a Majstól északra, körülbelül 2 km távolságra kezdődő és délnyugatra, Majstól további 2—2,5 km távolságiig húzódó részen. Ezekkel a szavakkal Brodarics azt is megmondja, hogy a magyar sereg arcállása inkább délnyugati, mint déli irányú volt. * Földvár falu helyének meghatározásán, mint 'említettük, Gergely és Halmay felfedezése előtt könnyen túltették maglukat a történetírók, mondván, hogy az azonos a mai sátorhelyi központ térségével. Ehhez igazították változatos elképzeléseiket a csata helye és mozzanatai tekintetében. (L. térképeiket.) Holott kétségtelein, hogy Sátorhely fekvése semmiképpen sem felel meg a Brodarics-említette Földvár imént idézett helyzetének. Sátorhely a „dombtól", vagyis a terasz szélétől jó 3 km távolságban, és nem a domb lejtőjének alján fekszik. Az sem valószínű, hogy a mai Sátorhely helyéin valamely más község állott volna. Ennek nyoima nincsen, de az ismert nevű, elpusztult községek egyikét sem helyezhetjük énre a területre. A csata 400 éves évgordulójának évében rövid lefolyású vita indult meg a csata kulcs36 Brand Ede kéziirata a mohácsi Kanizsay Dorottya Múzeumiban. Gergely Endre i. m. 352. o.