Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Horvát A. Olivér: Mecseki erdőtípus-tanulmányok

MECSEKI EEDÓTÍPtlS-TANULMÁNYOIt 47 fel. Az alanti fajok a szőrös sasos bükkös típusban lelehetők fel. A balkáni és pontuserdőtípusban és még inkább az almos alti- mediterrán fajok inkább a bükksásos típusra pusbain kulminálnak, legkisebb értékkel pe- jellemzőek. A kontinentális fajok minden dig a Melico-Fagatumban és a szagos mügfés egyes bükkös erdő típusból hiányzanak. Karakterfajok eloszlása a mecseki erdők fitocönózisaiban Arction Q.-Fagatea Quercetalia I. (P.)—Q. p.—c. poetosum tnemoralis 5,6% II. (P.)—Q. p.—c. melicetosum uniflorae '0,0% III. (P.)—Q. p.—

с brachypodietosum silvatáci 0y0% Megállapítható, hogy a Festuco-Brometea karakterfajok csak a Poa nemoralisos típusú cseres tölgyesben találhatók ímeg, a Quercetalia karakterfajok pedig a Melica uniflorás cseres tölgyesekben kisebb százalékos értékkel szerepelnek és helyettük a gyertyános tölB. I. Quereo-Cairpinetum ímelicetosum uniflorae II. Q.-Carpimetum asperuletosum odoratae III. Q.-Cairpinetiuim subnudum, nudum IV. Q.-Carpinetum festucetosum diymeiae V. Q.-Carpiinetum icaricetosum pilosae 30,2!% Зв,5% 49,6% 43,4% 215,6% 36,1% Fagetalia 36,9% Ш,2% gyessel való rokonságnak megfelelőleg magasabb a Fagetalia karakterfajok százalékos arányszáma. A Brachypodium silvaticumos típusban, származékjellegének megfelelően, igen magas értékű a színtelen Querceto-Fagetea karakterfajok arányszáma. Arction Q.-Fagatea Quercetalia Fagetalia 0,0% 30,0% 11,6% 5#,0>% 4,2% 16,7% 0,0% 70i,l% 0,6% 24.6% 5,4% 70,0% 0,6>% •28,6% o,o.% 71,4% 0,0% зм% 0.0% 69,00/0 AFagetalia (karakterfajok a legalacsonyabb százalékos értékkel a Melicás QuercoCarpinetumban szerepelnek, a Quercetalia karakterfajok pedig a legnagyóbbal. A többi típusokban a Fagetalia karakterfajok száma lényegileg azonos. Az életforma elemek arányának megoszlása a különböző mecseki erdei cönózisokban Ph I. Cotino-Quercetum II. Orno-(Lithospermo-) Quercetum III. (Potentillio-) Quercetum p.—c. IV. Querco-Carpinetum V. Fagetum silvaticae Oh H Th G 27,0 7,0 54.0 5,0 7,0% 34,0 4,0 42,0' m 17,0% 29,7 4,3 49,0 8,,5 8,5<>/

0 32,5 3l,8 47,4 1,3 15,00/

0 33,5 3,2 46i,8 — 14,50/

0 A chamaephytonok legmagasabb százalékos értékkel a karsztbokorerdőben találhatók meg, a therophytonok pedig a cseres tölgyesben. A geophytonok a kairsztboikorerdőben és a cseres tölgyesben aránylag kisebb, a másik három erdei fitocönózisban pedig aránylag azonos százalékos összetételben szerepelnek az ökológiai spektrum kialakításában. nok százalékos előfordulása a Carex pilosás típusban 10%. III. Bükkösök. A geophytonok száma az Asperula odoratás típusban 20%, a Carex pilosásban 7,1%, az lalmos típusban 18,0%, a Festuca drymeiasbaxi 9,5%. Tehát legtöbb geophyton a szagos mügés bükkösben, legkevesebb a bükksásos típusban lelhető fel. Az életforma elemek eloszlása a mecseki erdőtipusokban I. Cseres tölgyesek. A Brachypodium silvaticumos típusban sem chamaephyton, sem geophyton nincs, a geophytonoik a Poa nemoralisos típusból is hiányzanak. A Melica uniflorás típus kitűnik a g|eophytonok és chamaephytonok aránylag nagy számával. II. Gyertyános tölgyesek. A geophytoIV. MECSEKI GESZTENYÉSEK

10 A jelen tanulmányomban ismertetett mecseki erdőtípusok néhány jellegzetes diffe]0 A mecseki gesztenyésekről. A megelőző tanulmányt 1. Jamus Pannonius Múzeum Évikönyve, 1959. 35-—44. o. Szó van ebben a floraelemek eloszlásáról a gesztenyéseken belül, és itt található a gesztenyés karakterfajainak és az életforma elemeknek az elosztásáról készüli kimutatás is.