Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)
Gebhardt Antal: A Mecsek hegység forrásainak faunisztikai és biológiai vizsgálata
À MÉCSEK FORRÁSAINAK VIZSGÁLATA 3§ életfolyamatok lüktető ereje a téli hónapokban sem csökken, s a szaporodás sincs időhatárhoz kötve. Az állati élet bizonyos fokú szakaszossága (periodicitása) mindazáltal itt is észlelhető, ami abban nyilvánul, hoigy április havától júniusig számos rovarlárva a forrásból eltűnik, minek következtében ebben az időszakban a fajállomány jelentékenyen megritkul. A Trichoptera- és Plecopteralárvák eutrytherm elemei ugyanis tavasszá 1 a forrásokból a patakokba vándorolnak, ahol imágóvá fejlődve kirepülnek, s a nyári hónapokban a hideg forrásokiban általában csak petéik vagy az egészen fiatal fejlődési fokot elért rovarlárvák találhatók. Ez a megfigyelés természetesen nem azt jelenti, hogy a nyári hónapokban az állandóan hideg forrásokban lárva egyáltalán nem található; mert számos hidegkedvelő forráslakó szervezetet ismerünk — az említett Trichoptera- és Plecoptera-rendek köréből is —, melynek szaporodási periodicitása az optimális környezetben megszűnik, s lárváiknak különböző fejlődési alakjai a forrásokban úgy a nyári, mint a téli hónapokban megtalálhatók. Az egyes állatcsoportok érdekesebb képviselőinek szaporodási viszonyaira vonatkozó megfigyeléseim eredményei a következőkben foglalhatók össze: Az Örvényférgek közül a Dendrocoelides pannonicus Méh. a imánfai ,,Kőlyuk ; '-hoz tartozó üreghálózat földalatti részeiben egész éven át szaparodik, ahonnét egyes példányai L a barlangi patak hóolvadáskor vagy heves zápor alkalmával a forrásimederbe sodorja. A Polycelis felina Dal. fajnak mint stenot, berni hidegkedvelő állatnak szaporodási szakaszossága a forrásokban ugyancsak megszűnik. A Gyűrűsférgek szaparodási viszonyaiban a szakaszosságra utaló jelek csak annyiban észlelhetők, hogy a nyári hónapokban a felmelegedő forrásokban faj- és egyedszámuk feltűnően emelkedik. Ez alól talán csak a húrféreg, (Phreoryctes gordioides G. L. Hart.) mutat kivételt, amely az irodalomban elterjedt nézet szerint a földalatti vizekben szaporodik, ahonnan csak a hirtelen fokozódó víznyomás szállítja a forrásokba. Ezt a felfogást azonban saját megfigyelésem nem támogatja, mert a „Mélyvölgy" egyik hideg forrásának kifolyásánál, az iszapos, homokos fövenyen heverő nagyobb kődarab alatt, ennek az érdekes féregnök párzó példányait a földfelszíni forrásban találtam. Különböző fejlődési alakjai egyébként a Mecsek forrásaiban, szétszórtan, úgy a hideg, mint a meleg évszakban egyaránt gyűjthetők. A Rákok közül a Copepoda- és Ostracodafajok körében meghatározott időhöz kötött szaporodási periódus nem állapítható meg. Petéket hordozó nőstények, valamint fejlődésben levő és ivar érett példányok a téli és tavaszi hónapokban éppúgy találhatók, mint a nyári időszakban. A Gammarus fossarum szaporodása ugyancsak független az évszakok váltakozásaitól. A nőstény ovariumában a legkülönbözőbb fejlődési fokot elért pete. a forrásokban pedig a fiatal és fejlett példányok úgy a téli, mint a nyári hónapokban egyaránt találhatók. A Niphargus-nem szaporodása az állandóan alacsonyan temperált, mély endei forrásokban megszakítás nélkül tart; a hőingadozást feltüntető forrásokban azonban a szaporodás általában csak a hideg és hűvös évszakokra szorítkozik. Ezzel a megállapítással szemben Bornhauser Basel környékén végzett megfigyelései szerint 22 a Nipihargus szaporodására sem a ^emperatuna ingadozása, sem az évszakok váltakozása befolyással nincs s az ivarérett példásyok mellett, a nyári hónapokban, 13—17,8 C° hőmérséklet mellett, pár napos újszülötteket is talált. Az Ászkák közül az Asellus aquaticus L. különböző fejlődési fokot feltüntető példányai a Mecsek kevésszámú forrásaiban elvétve az év mindéin szakában, a tavaszi hónapokban pedig tömegesen találhatók. A Mecsek földalatti vizeire jellemző Stenasellus hungaricus Méh., illetőleg annak változata a forrásokban annyira ritka, hogy szaporodási viszonyaira következtetni nem lehet. Az Abaligeti barlangban és a mániái „Kőlyuk"-ban azonban — mint típusos stenotherm hidegkedvelő szervezetnek — meghatározott évszakhoz kötött szaporodási periodicitása nem észlelhető. Számos szervezet csak lárva-állapotban él a vízben s teljes kifejlődését elérve a forrásból kirepül. Ezek közé tartoznak főleg a különböző Plecoptera-, Ephemerida-, Trichoptera és Diptera-fajok, melyeknek hideg vizet kedvelő lárvái a forrásokban úgy a téli, mint a nyári hónapokban feltalálhatók. Olyan időbeli korlátok közé szorított rajzást, mint pld. ez a tiszavirág (Palingenia long icauda Oliv.) június 10—20-i.ka közötti tömeges megjelenése alkalmával észlelhető, a Mecsek forrásaiban lárva-állapotban élő szervezeteknél nem figyelhetünk meg. 22 Bornhauser: 13 a. id. mii р. Э0. 3 J. P. Múzeum
