Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)
Reuter Camillo: Pécs város neve
264 REUTER CAMILLO így történt városunk nevével is. A honfoglaláskor itt talált lakosság Pécs nevét a beköltözködőknek átadta, s értelme feledésbe merült a lakosság előtt. De néni merült feledésbe ott e név értelme, ahol a szlávság a mai napig fennmaradt, vagy ahol a magyarság területén az írásbeliségig megmaradt. E szláv szó pedig a kemence egyik szláv neve. A szlávok szétvándoirlásával az ősszláv *pektb szóban változások következtek be. A bolgárban pestb, a szerb, a hoirvátih sto és ca nyelvjárásban pec, a kaj nyelvjárásban és a szlovénban pec, a szlovákban és a csehben pec, a lengyelben piec, az oroszban és ukránban pec és pic. 73 Rögtön rá kell mutatnom arra, hogy a félnomád, harcos, pásztorkodó életet élő magyarság a kemencét, mint kötött életmódhoz tartozó házberendezést eredetileg nem ismerhette. A kemence fogalmára magyarság két szót használ, а kemencé-t és a pesi-et. Mindkettőt idegen nyelvből, mégpedig szláv nyelvből vette át. 74 A kérdés most az, hogy találtak-e a magyarok itt olyan szláv népet, amely pécs hangzásban átadhatta a magyaroknak, vagy élt-e itt olyan nép, amely jövevényszóként használta a pécs ,kemence' szót s e jövevényszóval alkotott helynevét átadhatta a magyarságnak? Északi szlávok Pécs vidékén nem laktak, ezt kutatóink egyöntetűen vallják. A bolgárszláv st->s alak, a pestb nevünknél számításba nem jöhet — mert az nyelvünkbe pest alakban jött át. Nevünk vallomása szerint hangzása mindig Pécs volt, s írott emlékeink is nevét mindig cs-vel írják, a kor helyesírásának megfelelően. A szerb és horvát sto és ca nyelvjárásban ty-vel, a kajhorvátban és szlovénben cs-vel hangzik. Ha tehát — mint kutatóink állítják — e vidéken kaj horvátokat, szlovénéket tételezünk fel, az átadás lehetséges. 75 Kniezsa István megállapítása szerint a szlovén nyelvre biztosan tudjuk, hogy XXI. sz. határán ez а с hang még ty szerűen hangzott, mert íci-vel írják és élesen megkülönböztetik az eredeti c-től. Feltevése 73 Kniezsa I.: A magyar magyar nyelv szláv jövevényszavai. Bp. 1966. 1/1. 418. Melich i. m,. 137. Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bp. 1958. TI. kiad. 86. 74 Kniezsa: Szláv Jöv. 1/1. 261, 418. Bárczi G.: Magyar Szófejtő Szótár. Bp. 1941. 158, 241. 75 Demeczky M.: Volf Gy. összegy. munkái. Bp. 19)07. I. köt. 277, 393 lapon, hibás következtetés levonása mellett. Bárczi G.: A magyar szókincs eredete. II. kiad. 86, 92. szerint ez volt a helyzet a kajhorvátban is és e ty-szerű hagot a magyarság cs-vel nem vehette át. 76 A ty hang átvételére, a c-től való megkülönböztetésére honfoglaláskori adatunk Baranyából nincsen. De tudjuk, hogy a szláv с hangot azonos hangnak vettük át pl. a baranyai Lánycsók '< Lancsuk < lonHk < loka Szondocs < szláv sondée. 47 Külön kérdést jelent az 1257-ben említett Cozia aqua (F. IV/2. 420, W. XI. 436 és Ortvay: Vízr.), ma Kottya ty hangja. Amikor Pécs nevének első írásos adatai felmerülnek (XIII. sz. 2. fele), már tisztán látjuk, hogy a kifejlődött tyszerű hangot helyesírásunk is visszatükrözi, ha néha még bizonytalankodva is. Látjuk ezt a Majs melletti elpusztult Bátya nevének alakjaiban: 1235: Bagha F. III/2. 436, 1292— 7: Bagya ÖMO. 107, 1329: Bachya, Bagya ZiO. I. 320, 328. Emlékét ma az 1865-ben Bácsin, 1926-ban Alsó Batyim-nak említett helynév őrzi. Nagyváty neve 1217/350: Jac. archydiac. de Waihy W. XI. 154, 1235—70/ 581: Siculi de Wagh F. IV/3. 547. Később a helység neve gTi-val állandósul. Igen érdekes a ty - cs ingadozására a mai Bacsfapuszta (< Bácsfalva ~ Bátyfalva) régi alakjait megvizsgálni, bár csak a XIV. sz. közepétől ismerek rá adatokat. 1348: Bachfolua ~ Bathfolua ZiO. II. 328—9, 1391: Bathfalua ZiO. IV. 473. 1394: Baofalwa ZiO IV. 544, Bagfalua, Bachfolua ZIO. IV. 549, 555, Bagfalua ZiO. IV. 560, 562, 563—4, Baqthfalua ' ZiO. IV. 566, 1395: Bagfalua ZiO. IV. 601, 1429: Bachwallo Lukchich' 1137, 1483: Bathyfalwa ZiO. XI. 347, Bathyafalwa, Bathyfalwa ZiO. 362, 365. Látjuk, hogy a ty ~ cs hang ingadozása Baranya egyes helyneveiben meg volt, sőt a Bácsin — Alsóbatyim alakok napjainkig mutatják ezt. Bár kétségtelen hatása lehet utóbbiban a török kitakarodása utáni újabb délszláv hatásnak is. Bácsfa[lva] nevében viszont ez az ingadozás azt mutatja, hogy a név első tagja nem azonos a Bács megye nevében is megőrzött Bács < Bagac személynévvel, mert annak ilyen hangzású alakjait nem ismerjük. A név azonos lehet az 1268-ban szereplő mg. Baag. com. de Dobycha(W. VIII. 204.) személynévvel. 7(! Kniezsa: Szláv Jöv. 1/1. 9010—8. Ugyanitt és I/ll. ' 31112. lapon e kérdés irodalma. Köszönettel tartozom Kniezsa István akadémikusnak a kérdésben való tájékoztatásért s azért, hogy a kérdésösszesség egyes megoldandó tételeire irányította figyelmemet. 77 Kniezsa: Mo. népei a XI. sz.-iban. 372.
