Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Reuter Camillo: Pécs város neve

PÉCS VÁROS NEVE 259 Megfej tétlenek maradnak azonban azon nevek, amelyek egyelőre elszigetelten állnak pl. 1252/253: Peech pozsonyi várszolga W. II. 261, Knauz I. 404, Reg. Arp. 990, 1250—6: Pech, femina F. VII/1. 303, s e miatt olvasatuk is bizonytalan. A fennmaradt Pet-csa — Pet-cse kicsinyítőképzője ma is él Délbaranya helyneveiben pl. Fok-csa, Folyó-csa, Malácska (> Maläk-csa), azután Illocska község neve is régen Üjlak-csa volt, de ismerjük а drávántúli magyarságtól a Balog-csa családnevet is.

31 A felemlített nevek nagy változatosságára állapítja meg Németh Gyula, hogy „Régi magyar személyneveink egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy rendesen becéző képzővei fordulnak elő." Ezt ő ősi névadásunk finnugor eredetű sajátságának tartja.

32 Ismerjük a magyar nemzetségek között a Pech, Peech írott név alakban fennmaradt, s általánosságban Péc-nek nevezett nemzetséget. Felmerül annak lehetősége, hogy e név nem olvashatódé *Pécs-nek? összegyűjtve és kiegészítve Karácsonyi János munkájában

33 levő több mint száz irodalmi adatot, meglepő, hogy a nemzetség megnevezve alig több mint 20 esetben szerepel. írott változataik a következők: 1240, 1307, 1308, 1324, 1326, 1336, 1368: Pech, 1265, 1266/83, 1271, 1274, 1275, 1287, 1291, 1295, 1296/433, 1300, 1317, 1341, 1347/404/406: Peech, 1295: Peeth [J>: Peech], 1322/24: Pech. Két utóbbi hibás kiadás eredménye. (1240: W. II. 100, 1307: F. VIII/5. 32, 39, 1308: F. VIII/1. 259, 1324: App. I. 62, 1326: App. I. 75, 1336: ZaO. I. 321, 1368: HédO. П. 70, 1265: HOkl. 46, 1266/83: F. V/3. 157, 1271: HO I. 55, 1274: Uo. 61, 1275: ZaO. I. 76, 1287: F. V/3. 344, 1291: HO. VI. 371, 1295: W, V. 122, 1296/433: W. V. 150, 1309: Knauz II. 602, 1317: App. I. 50, 1341: ZaO. I. 408, 1347/404/406: АО. V. 44, 1295: F. VIII/2.. 183, 1322/24: F. VIII/2. 324-6). Helyesírásunk XHI-XIV. sz.-i hangjelölését figyelembe véve

34 a név olvasata kétségtelenül lehet Pécs és Péc is. De tudva azt, hogy ősi birtokuk a mai Péc község Győr megyében

35 vizsgálatunkat ennek nevére is ki kell terjeszteni. S ekkor a mai kiejtés és a XV. sz.-i Kyspecz, Balaspecz, Peecz adatok igazolják a nemzetség régi helyesírású nevének egyedül helyes Péc olvasatát. A család31 Magyar Nyelvőr 1874. évf. 507. 32 Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. 1930. 2í&3, 285. 33 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. sz. közepéig. Bp. 1901. II. köt. 427—434. 34 Kniezsa I.: Helyesírásunk stb. 2S>—57. 35 Karácsonyi J.: i. m. II, köt. 427. nevek írásában élő konzervatívizmus azonban a Péc nemzetség Péci ágának nevében továbbra is megőrizte a ch-t, pl. Pechi András pécsi prépost nevében (1405: Győr m. és város egyet, leírása Bp. 1874. 573). Ezek alapján kutatásunkból a Peech, Pech nemzetség neve mint ide nem tartozó kizárható. Látjuk tehát, hogy a *Pécs személynév megkísérelt igazolása sovány eredményt ad. Ismerjük azonban Arad megyében Ó-, és Űjpécska községet. Ennek régi — Árpád-kori adatot nem ismerek — írott alakjai a következőik: 1369: Joh. de Pethk [3: Pechk] aradi kanonok (KárOklt. I. 314, szükséges megemlíteni, hogy ezen okl.-ben szerepel Thom. f. Pethk), ЛШ: Pechk (Csánki I. 777). A mai névalak végén lévő -a újabb fejlődmény (vö. régi Kökénd > Kikind-a stb.). Jakubovich Emil említett tanulmánya (vö. 27) állítja, hogy személynevekből -k képzővel helyneveket képeztek, pl. Vis > Vis/c. Ez alapon feltételezhető tehát egy *Pécs > Pécsk fejlődése is egy *Pécs személynévből. Ez az Összes eredmény, amely egy *Pécs személynév létezését igazolná, egy-két bizonytalan olvasatú ill. másolatú személynéven kívül. Klemm Antal által feltételezett

36 Pecsa, helynév hibás olvasat. 1391: Domin. f. Joh. de Pecha [ ): Petha ~ Pethe] is valamelyik szatmári Pete községre vonatkozik.

37 Hasonló hibás olvasatból származik Pécs nevének feltételezett Peücse alakja is, A példák, a felmerülő megoldások és lehetőségek mutatják a *Pécs személynévvel való azonosítás nehézségét. Ezen felül jelentkezik a magyar helynévadás törvényeinek megfelelő alkalmazása a *Pécs személynévvel kapcsolatban. Ha *Pécs személynév létezett, akkor a magyar helynévadás törvényei szerint ebből Pécs helységnév keletkezhetett, mégpedig legkésőbb a XIII. sz. elejéig. Ilyen puszta személynévből keletkezett helyneveink rendszerint a tulajdonos, megyeszékhelyek esetében több ízben az első várispán, a foglaló nemzetség kiemelkedő tagjának nevét őrzik. A várossal kapcsolatban — de máskülönben sem — Pécs nevű kiemelkedő személyt nem ismerünk. De lássuk, hogy mit mondanak Pécs nevének régi adatai. 1235/350/404: ... ad predictam viam Pechyuth vocatam F. II/2. 432, 1290k.: с Punch, Pet. Lumbardus, mg. Pet. f. Benehe de partïbus Peechyensïbus Knauz П. 475, 1295: Jo. Latinus, f. Gebarth ciuis Pee36 Klemm A.: i. m. 115. 37 Maksai F.: i. m. 195. 17*