Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Gebhardt Antal: A Mecsek hegység forrásainak faunisztikai és biológiai vizsgálata

22 GERBHARDT ANTAL minimális lehet. Ezzel szemben gyorsfolyású forrásban, melynek medre köves, kavicsos, Niphargus-t csak elvétve találtaim. A kifejlődött példányok kicsinyek, átlag­ban 6—7 mm hosszúak; 1 cm hosszúságot ritkán érnek el. Színük teljesen fehér, sze­mük helyén pigmentfoltok nincsenek, a fia­talabb példányok teste áttetsző. A Mecsek forrásaiban gyűjtött Niphar­gus-ok az abaligeti barlangban és a mánfai „Kőlyuk"-ban élő fajoktól különböznek s el­térő bélyegeik alapján nyilván több fajhoz, illetőleg helyi változathoz tartoznak. 51. Gammarus fossarum Koch. A Mecsek hegység csaknem valamennyi forrásában, rendszerint igen nagy példányszámban él s legkülönbözőbb fejlődési alakjai úgy a téli, mint a nyári hónapokban megtalálhatók. 52. Niphargus sp. Péesbányatelep felett, a „Kisrét" alatt fakadó „Hidegkút" foglalt forrás, 4 pld., a Singodör-völgynek a Ma­gyaregregy-völgybe nyíló torkolatától mint­egy 1 km távolságban, a patak folyásának irányát véve figyelembe, annak bal oldalán, hatalmas sziklafalak alól szivárgó, lomb-hul­ladékokkal borított, gyér vizű forrás, 17 pld., Márévári-völgy, 2 pld., a Mecsek keleti ré­szén, 18-as út jelzés, rendkívül bővizű forrás, 18 pld., Püspökszentlászló közelében, 2 pld., Hetvehely, 1 pld., Viganvár, 1 pld. Diplopoda 53. Glomeris hexasticha, bavarica Verh. v. pannonica Verh. A Hetvehelyi réten erdők alatt fakadó egyik forrás iszapjából, 1 fiatal és 1 ivarérett élő példány. 54. Glomeris hexasticha, bavarica Verh. v. circofera Verh. Ä Mecsek nyugati részé­ben, a Lapisi vadászháztól mintegy 2 km tá­volságban eredő „Büdösvíz"-forrásmak fövé­nyéből, 2 élő pld. Rovarlárvák A vizi rovarlárváik a Mecsek forrásaiban mindenütt otthonosak s azok úgy a lassú folyású, mint a gyorsan áramló forrásvízben a téli és nyári hónapokban egyaránt nagy számban találhatók. A fajok többsége a hegyi patakokban is elterjedt kosmopolita fauna­elemet képviseli, nem ritkák azonban az ál­landó hideget kedvelő alakok sem. A gyors­folyású vizekben elterjedt szervezeteken — amelyek közé különösen az Epheimerida-lar­vákat kell sorolnunk — az alkalmazkodásnak több olyan jelét észlelhetjük, amelyek az el­hurcolás veszélyét csökkentik. Ilyenek: a la­pos testalkat, a tapadó felület megnagyobbo­dása, a bontókból, apró kövecsekből, csiga­héjakból épített tegezek, egyes fajoknak az a képessége, hogy testüket, illetőleg házukat kövekhez, növényekhez tudják rögzíteni stb. A kövek alatt — különösen a bővizű, mély forrásokban élő lárvák között — nem ritka a bőrtakaró depigmentálódása, amely jelen­ség: a szervezetek fénykerülő sajátossága ve­zethető vissza. A hőmérséklet a források be­népesedését annyiban befolyásolja, hogy a napsugárzás hatásának jobban kitett, réten eredő forrásokat túlnyomóan általánosan el­terjedt lárvák lakják és hogy az egyenlete­sen alacsonyan temperált erdei forrásokban a lárvaállapot legkülönbözőbb fejlődési stá­diumait feltüntető átmeneti alakok egymás mellett találhatók, következésképpen a ima­góvá fejlődött kétéltű iriovaroknak meghatá­rozott időszakok közé korlátozott repülési ideje („rajzása") a Mecsek forrásainak kör­nyékén nem állapítható meg. A lárvák faji meghatározása — kitenyész­tés nélkül — a legnehezebb feladatok közé tartozik s a kevésbé gyakori, vagy a fejlődés alacsony fokán álló lárvák ismertetésénél meg kell elégednünk a nem megállapításá­val is. Ephemerida A kérészfélék lárvái a forrásoknak ritkább faunaelemei közé tartoznak s túlnyomóan az erős áramlásO f orrástípust kedvelik, melyben — kevés kivétellel (pl. Ephemera vulgata L.) — a kövek alatt élnek. 55. Ephemera vulgata L. Vágót, 2 pld., Singödör, 6 pld. 56. Boetis sp. Újbánya—Óbánya közötti völgy, 1 pld. 57. Ecdyurus sp. Peknyák—Melegmánv, 7 pld. 58. Oligoneura sp. Orfű, 3 pld. Plecoptera A parti legyek vagy álkérészek különböző fejlődési fokot elért alakjai túlnyomóan a sebes folyású forrásokban, kövek, fadarabok alatt élnek, s közülük a nagyobb fajok ugyancsak ragadozó életmódot folytatnak. Ezek apró rovarokból, főleg Ephemera-lár­vákból élnek, viszont a kisebb parti legyek lárvái a Polycelis felina Dal. kedvenc táplá­lékául szolgálnak. A Mecsek forrásaiban elő­forduló Plecoptera-lárvák kivétel nélkül a Nemura-nemhez tartoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom